Jól állok

Végül csak lenyomtam azt a maradék 3-4 óra takarítást, így szép tiszta lakásba érkezett meg a karácsony. Jó, hát semmi sem lehet tökéletes, még el kell pakolni a ruhákat a szárítóról, és el is kell mosogatni, de ezekre már semmi erőm mára, majd ha felkeltem, megcsinálom. Ajándékcsomagolás szempontjából viszont tök büszke vagyok magamra, ilyen jól még sosem álltam. 23-án éjfél előtt becsomagoltam az összes mindenséget, ami 24-én, 25-én és 26-án a fa alá kerül. Na jó, van egy kivétel, mert majd segítséget szeretnék kérni anyutól ahhoz az ajándékhoz holnap, de amúgy minden készen áll, és tök jól mutat a padlón a Mikulás-gyár. A csomagoláshoz aláfestésként Reszkessetek, betörők!-et néztem, nagyon sokat nevettem, és azon gondolkodtam, vajon máskor is szoktam-e sírni rajta, vagy csak idén vagyok ilyen nyomi. Nagyon szeretem ezt a filmet, az sem baj, hogy huszonéve készült, minden évben látom, kicsit idétlen, és kívülről tudom a szövegét. Majd holnap talán sort kerítek a második részre is, ami már jóval gyengébb, de azért a karácsonyi tradíció része. Azt hittem, ezen kívül már minden filmemet megnéztem, de rájöttem, hogy nem, a Skipping Christmast lazán elfelejtettem, úgyhogy majd azt is pótolni kell, jó eséllyel 25-én tudok rá időt szánni. Na jó, közben rájöttem, hogy a Skipping Christmas a regény címe, a film Christmas with the Kranks, de ez nem lényeges.

Most még bepakolok a táskába, amivel anyuékhoz megyek, megpróbálom nem itthon hagyni a pogácsát, amit nekik sütöttem, majd gyors zuhany után elkezdem A téli tücsök meséit, hogy legalább egy olyan olvasós kihívás legyen idén, amit nem bukok (Csukás István-kihívás, még tök régen elolvastam egy könyvét, december 31-ig el kéne még négyet, sok sikert nekem.)

Egy elmúlt karácsony szellemével kívánok nagyon boldog karácsonyt nektek!

2006-ban járunk, még otthon laktam, és még majdnem 5 évig volt Lizám. Az ajtón látható a még régebbi múlt szelleme, amikor is a kutya lebontotta a teljes előszobát :D