10 éve érettségiztünk

Ezért most érettségi találkozónk lesz. Pöpecül megszervezte két volt osztálytárs, ráadásul olyan mázlim van, hogy tőlem mindössze 5-6 perc sétára lesz a helyszín, szóval minden király. Ami nekem nagyon fura, az, hogy felmerült kérdésként, hívjuk-e meg a volt tanárainkat. Kétszer is. Először a legelején - ekkor megírtam az egyik szervezőnek privátban, hogy szerintem ez talán a minimum, minden tanárt hívjunk meg, aki tanított minket, és még el tudjuk érni, de azokat mindenképp, akik 8 évig dolgoztak velünk. A többiek a szervezkedős csoportba posztolták, hogy szerintük is lehet róla szó, legalább legyen lehetőségük nemet mondani. Aztán most, hogy megvan minden, megint felmerült a kérdés, hogy akkor hívjunk-e tanárokat.  Másodszor is az a verdikt, hogy persze, benne vagyunk, nem gond, ha jönnek. Szegény "tanarak", 4-6-8 éven át dolgoztak velünk, szerettek minket, osztálykirándulásra hordtak, és akkor 10 évvel később az ennek az eredménye, hogy nem evidencia, hogy meghívjuk őket, hanem még legyenek is nagyon hálásak. Ez nekem tök szomorú. Biztos azért, mert én is tanár lettem, aztán tudom, mennyi munka meg lélek van egy-egy csoportban.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai