Nagy utazás

Mindkettőnknek minden jegye megvan a Nagy-Britanniában és onnan Magyarországra repkedéshez. Nekem a WizzAir eleinte nem akart jegyet adni, de végül én nyertem. Ezennel elkezdtem izgulni. Ő is. Átpakoltam a ruhásszekrényt, így az ő ruhái is el fognak férni. Biztató a gondolat, hogy már csak pár hét, és aztán többet nem lesz olyan, hogy egy-másfél hónapot külön kell tölteni. Vár engem, várja Máltát. Én őt jobban, mint Máltát, bár most már kezdenek megjelenni azok a posztok, amelyek miatt egyre jobban hiányzik a sziget. Ma sárkányhajóverseny volt, pár hét múlva eper-, kicsit később Nutella-fesztivál, melegszik az idő, már lehet napozni, lassan újra biztonságos lesz úszkálni a tengerben. Kíváncsi leszek, milyen érzés lesz visszamenni, és arra is, Gergőnek milyen lesz jobban megismerni Máltát, miután januárban eltöltött ott egy hetet. Azért mindketten arra számítunk, hogy nagyon jó lesz ott nekünk, és Gergő pláne odalesz a helyért. Januárban pólóban császkált, és egyszer fülig érő mosollyal az arcán a következőt mondta: "Imádom Máltát! Itt olyan a tél, mint Skóciában a legmelegebb nyár." Végül is igen :) 13-16 fok és napsütés.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai