Hirdetőtábla

Nem újdonság, hogy a belváros tele van villogó hirdetőtáblákkal. Egy csomó üzlet fölé kipakolják ezeket, csak a jó ég tudja, milyen céllal. Gondolom, az az elképzelés, hogy ettől majd a potenciális vásárló jobban észreveszi az üzletet, de világosban annyira nem feltűnő pl. a fehér villogás, sötétben meg hiába feltűnő, mert már zárva az üzlet. Vagy megjegyzi az ember, hogy hű, de érdekes bolt, és visszamegy világosban? Mindegy. Emlékszem, gyerekkoromban volt egy ilyen tábla az egyik szemben lévő házon, ha jól gondolom, zölden villogott, lassan, és nagyon szerettem nézni ezt a villogást elalvás előtt, az ágyamban fekve, fejjel az ablak felé. Az a tábla már régen eltűnt, gondolom, a bolt is megszűnt (nem tudom minden üzlethelyiségről, hogy ott mikor mi volt, de nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy 20 év alatt a boltok jó része bezár, és új nyílik a helyén). Viszont abban a nyolc hónapban, míg nem voltam itt, lett egy új tábla az utca túloldalán. De még milyen! Egy darabig fehéren világít, aztán vad villogásba kezd, de olyan tempóban, hogy tiszta epilepszia az egész. Na, ettől aztán olyan hányingerem lesz, amikor látom az ágyam melletti falon, hogy még. Úgyhogy mióta megjöttem, kicsit nehezemre esik az elalvás, mert ezt a nyomorult villogást nyilván csukott szemmel is érzékelem. Persze, húzzam le a redőnyt, de az van, hogy szeretem, hogy besüt a nap, amikor felébredek, és nem szeretnék sötétben kelni. Aztán persze lehet, hogy mégis ez a megoldás. Vagy meg kellene kérni a tulajt, hogy azt a gyors villogást kapcsoltassa ki a táblából, mert iszonyú zavaró.

De sok bajom van.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai