Nem merem lájkolni a Facebookon

Pedig magamra ismertem. Nem ez az alapállapotom, de néha eljutok ide.


Amúgy néhány hete született meg egyik volt osztálytársnőm kisfia, ezzel megvan a gimis osztályunkban az első baba. Szóval már van négy házasság (legalábbis én ennyiről tudok) meg egy gyerek. Én meg sehol sem tartok. De azért szorgosan mondogatom magamnak, hogy egyik élet a másikkal nem összevethető, és majd nekem is jó lesz. Ugye, nekem is jó lesz?

Megjegyzések

  1. Neked is jó lesz. :))

    De mondok valamit, neked most is jó. Az én szememben. Mert két nyelven beszélsz, és ha jól értettem, akkor a kevésbé jobbat használod a munkádhoz. Számomra ez tűnik elérhetetlennek.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm :) Tudom én, hogy nekem most is jó, mert valóban a kevésbé erős nyelvet használom a munkához, hogy megerősödjön, a másikat meg a mindennapi élethez, hogy el ne vesszen, a tenger mellett élek, és egyébként boldognak is érzem magam, sokkal inkább, mint amíg otthon voltam, csak az egyedüllét néha kissé nyomaszt. Ezt az érzést foglalja össze nagyon szépen ez a kép :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai