Ehh

Kiírtam, hogy vállalok magánórákat angolból. Sokan itt jönnek rá, hogy nem tudnak eléggé angolul ahhoz, hogy dolgozhassanak, ezért kell nekik tanár. Írt is egy nő, hogy a kislányának kellene órákat tartani, heti ötöt, mert akkor mehet itt iskolába, ha alapfokon tud angolul, mennyit kérnék. Mondtam, 8 eurót. Ezt úgy találtam ki, hogy körbenéztem, mennyiért kínálják mások az órákat, láttam, hogy 12-15 euró között, gondoltam, akkor én kérek 10-et, de nyilvánvaló, hogy ha minden nap akar jönni valaki, akkor tőle kevesebbet fogok kérni, mondjuk 8-at. Megjegyzem, ennyit otthon is elkér forintban bármelyik magántanár.

Reakció: "Szia! Ne haragudj,de ez nekem nagyon sok!!Főleg ha azt nézem ,hogy egy 6éves gyerekről beszélünk és nem heti 2-3 alkalommal kéne hanem minden nap!!!Azért nagyon szépen köszönöm."

Fú, de kiakadtam, azt a mindenit! Rendben, nagyon sok. Nincs közöm hozzá, miért sok neki, nem is érdekel, a magánügye. Itt meg is állhatott volna. Megkérdezte, mennyi, én mondtam egy árat, ő azt mondta, neki ez drága, a viszontlátásra, mindketten túléljük. De hogy nekem jöjjön, hogy 6 éves a gyerek, és nem heti 2-3 alkalom! Hát mit hitt, valaki majd heti 8 euróért fogja tanítani a gyereket? Az eszébe jutott, hogy a tanárnak a 60 perces tanóra nem 60 perc munka, hanem minimum 90, mert azért arra az órára fel is szokás készülni? Ez az érv meg, hogy a gyerek 6 éves... Édes Istenem! Egy 6 éves órájára nem kell készülni? Vagy egy 6 éves kevesebb energiát igényel abban a 60 percben, mint egy felnőtt?

Basszus...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai