Claire
Nem takarítja maga után sem a fürdőkádat (tegnap este centi vastag homokréteget sikáltam ki belőle), sem a vécét (ezt inkább nem fejtem ki bővebben), a mosogatást mondjuk megcsinálja, de azt is úgy, hogy mióta itt vagyok, egyszer sem pakolt el a szárítóról. Én itt máshogy viselkedem, másmilyen szokásaim vannak, mint otthon, ahol teljesen egyedül élek, és tényleg azt csinálok, amit csak akarok - itt használat után azonnal mosogatás következik, mosogatás után meg azonnal törölgetés és pakolás.
Tegnap egész nap itt volt Claire barátnője, ültek a teraszon, a nappaliban, a tetőn, a konyhában, mikor hol, de ha elmentem mellettük, Claire úgy nézett rám, mint a véres rongyra. A buli emlékét ma egy eldobott, üres sörösdoboz őrzi a nappaliban, ami számomra megdöbbentő, viszont nem fogom összeszedni, mert csak. Ha Claire jófej csaj lenne, összeszedném, így nem. Legfeljebb akkor, ha holnap reggel úgy húz el, hogy azt otthagyja.
Nagyon későn értem haza, éjfélkor. Lábujjhegyen közlekedtem, nehogy felzavarjak valakit, bár itt sosem lehet tudni, ki van itthon és ki nincs, de biztos, ami tuti, induljunk ki abból, hogy éjfélkor az átlagember már alszik. Fél 3-kor megjött Claire is, olyan halkan, mint egy elefántcsorda. Úgy bevágta lent a bejárati ajtót, hogy visszhangzott bele a ház, aztán hangosan trappolva mászta meg a kb. ötven lépcsőfokot, ami a lakásig vezet, majd végigcsörtetett az egész, kib. hosszú folyosón, bevágta maga után a fürdő ajtaját, hogy az majd kiesett a tokból, aztán feltépte ugyanazt az ajtót, csörömpölt a konyhában jó tíz percet, közben mindenhol felkapcsolta a villanyt, majd újból végigcsörtetett a kib. hosszú folyosón, és végezetül úgy bevágta a szobája ajtaját, hogy megint csak visszhangzott az egész ház. Ez vagy egy húszperces műsor volt, lehetetlen volt visszaaludni közben, viszont volt időm gondolkodni, és felmerült bennem a kérdés, miért vagyok benne biztos, hogy ez Claire, és nem Paolo*. Jó kis pszichológiai felvetés. Talán azért, mert Paolo mindig olyan halk, hogy nem is lehet tudni, mikor van itthon, és tökre tekintettel van mindenkire, míg Claire egy bunkó. Azért éreztem némi késztetést a konyhai csörömpöléskor, hogy kimenjek a fürdőbe, és ennek ürügyén megnézzem, melyikük hangoskodik, de végül nem tettem, abban maradtam magammal, hogy ez nyilván Claire. Jó, felteszem, hogy hajnali fél 3-kor már nem szomjasan jött haza, de azért ezt túlzásnak éreztem ebben a formában.
Most már kifejezetten örülök, hogy elköltözik, mert egyre ellenszenvesebb ez a csaj. Nem fog hiányozni, abban egészen biztos vagyok. Kíváncsi leszek a német lányra, aki hétfő este érkezik. Remélem, vele azért sikerül majd valamiféle kapcsolatot kialakítani.
*A fürdőnél azért 100%, mert Paolónak van sajátja, ami a szobájából nyílik, mi meg Claire-rel osztozunk a másik fürdőn.
Tegnap egész nap itt volt Claire barátnője, ültek a teraszon, a nappaliban, a tetőn, a konyhában, mikor hol, de ha elmentem mellettük, Claire úgy nézett rám, mint a véres rongyra. A buli emlékét ma egy eldobott, üres sörösdoboz őrzi a nappaliban, ami számomra megdöbbentő, viszont nem fogom összeszedni, mert csak. Ha Claire jófej csaj lenne, összeszedném, így nem. Legfeljebb akkor, ha holnap reggel úgy húz el, hogy azt otthagyja.
Nagyon későn értem haza, éjfélkor. Lábujjhegyen közlekedtem, nehogy felzavarjak valakit, bár itt sosem lehet tudni, ki van itthon és ki nincs, de biztos, ami tuti, induljunk ki abból, hogy éjfélkor az átlagember már alszik. Fél 3-kor megjött Claire is, olyan halkan, mint egy elefántcsorda. Úgy bevágta lent a bejárati ajtót, hogy visszhangzott bele a ház, aztán hangosan trappolva mászta meg a kb. ötven lépcsőfokot, ami a lakásig vezet, majd végigcsörtetett az egész, kib. hosszú folyosón, bevágta maga után a fürdő ajtaját, hogy az majd kiesett a tokból, aztán feltépte ugyanazt az ajtót, csörömpölt a konyhában jó tíz percet, közben mindenhol felkapcsolta a villanyt, majd újból végigcsörtetett a kib. hosszú folyosón, és végezetül úgy bevágta a szobája ajtaját, hogy megint csak visszhangzott az egész ház. Ez vagy egy húszperces műsor volt, lehetetlen volt visszaaludni közben, viszont volt időm gondolkodni, és felmerült bennem a kérdés, miért vagyok benne biztos, hogy ez Claire, és nem Paolo*. Jó kis pszichológiai felvetés. Talán azért, mert Paolo mindig olyan halk, hogy nem is lehet tudni, mikor van itthon, és tökre tekintettel van mindenkire, míg Claire egy bunkó. Azért éreztem némi késztetést a konyhai csörömpöléskor, hogy kimenjek a fürdőbe, és ennek ürügyén megnézzem, melyikük hangoskodik, de végül nem tettem, abban maradtam magammal, hogy ez nyilván Claire. Jó, felteszem, hogy hajnali fél 3-kor már nem szomjasan jött haza, de azért ezt túlzásnak éreztem ebben a formában.
Most már kifejezetten örülök, hogy elköltözik, mert egyre ellenszenvesebb ez a csaj. Nem fog hiányozni, abban egészen biztos vagyok. Kíváncsi leszek a német lányra, aki hétfő este érkezik. Remélem, vele azért sikerül majd valamiféle kapcsolatot kialakítani.
*A fürdőnél azért 100%, mert Paolónak van sajátja, ami a szobájából nyílik, mi meg Claire-rel osztozunk a másik fürdőn.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése