Fáradtság? Meg magány

Simán elindultam edzésre az edzőtáskám nélkül, amit pedig gondosan odakészítettem az ajtóba. A legszebb, hogy éreztem én, hogy túl kicsi súlyt cipelek a vállamon, de gyorsan megtaláltam az okot, miszerint nincs víz a palackomban, és azt, hogy nincs nálam edzős cucc, csak a villamosmegállóban vettem észre. Nem gond, visszarohantam érte, és még így is odaértem, csak hát na.

Két zene is nagyon tetszett a mai repertoárból, pontosabban mindkettő tetszik már egy ideje, csak most egy CD-n vannak, mindkettőt hallottam. Kérdeztem K-t, megnézhetem-e a CD borítóját, mik ezek a számok, mondta, persze. Ott álltam vagy fél percet a hifi mellett, néztem a borítót, memorizáltam az egyik szám előadóját, a másiknak meg a címét, és mire hazaértem, egyiket sem tudtam már felidézni. Hát ez mi? Mindenesetre az egyiknek a felére még emlékeztem, így a youtube megtalálta nekem, mutatom:

Tube & Berger - Set It Off

Én nagyon nehéz most, hogy nem keres. Nem gondoltam, hogy ez lesz, de konkrétan hiányzik, és nagyon erősen rám tört, hogy beszéljük át a dolgokat, úgy váljunk el egymástól. Pedig neki van igaza, mert látta, mennyire ideges lettem, és szerintem eléggé berágott, hogy mondat közepén hagytam faképnél (mondjuk puszit adtam, nem tudom, ettől kevésbé vagyok-e bunkó). De most nagyon-nagyon komoly erőfeszítést igényel, hogy ne írjak neki, és nem biztos, hogy meg tudom állni. Basszus már, basszus, basszus... És ezt úgy, hogy nem szerettem belé, mert sejthető volt, hogy felesleges. Akkor meg miért tud hiányozni? Talán azért, mert az volt a deal, hogy együtt vagyunk, és ha nem akkor is kommunikálunk, így egyikünk sincs egyedül. És most megint nagyon egyedül érzem magam. Most komolyan ki fog derülni, hogy nem tudok már egyedül lenni? Basszus, basszus... És ez az egész miért nem tudott tegnap este lecsapni rám? Akkor ma megbeszélhettem volna valakivel, aki ért ezekhez a dolgokhoz. De nem, az úgy túl könnyű lett volna. Küzdjek egyedül, biztos az az üzenet. És közben az is rossz, hogy tudom, hogy ő is egyedül van, és neki még rosszabb lehet, mert sokkal több szomorúság meg keserűség van benne, mint bennem, és basszus, sajnálom, elszorul a szívem, ha rá gondolok. Basszus. Nem jó most.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai