Elfáradtam

Ma reggel már nem sikerült az órára kelés, két és fél órával tovább aludtam, mint kellett volna, ezért buktam a futókirándulást, amit az eső miatt nem valamelyik erdőben, hanem a Margitszigeten akartam megejteni, és ami 15 km lett volna. Átkerült holnap reggelre, mert ma már nem lesz rá időm.

Holnap nem kell mennem Budafokra, mert elmarad az órám, és ez olyan örömmel és megkönnyebbüléssel tölt el, hogy már szinte szégyellem magam. Azt hiszem, eléggé leszívtak az elmúlt hetek-hónapok mind fizikailag, mind lelkileg. Talán az lenne a megoldás, ha kivennék két hét szabadságot, és egyáltalán nem dolgoznék közben. Csak az a baj, hogy ha ezt most csinálnám, csak rágódnék meg kínoznám magamat, szóval kénytelen vagyok akkorra halasztani, amikor már jobban leszek. Viszont engem ismerve akkor már nem fogok kivenni két hét szabadságot, mert úgy fogom érezni, micsoda hülye ötlet, hogyne bírnám már a munkát. Nem könnyű ez.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai