Péntek

- Reggel a beázás miatt idegeskedtem, meg átjött apu megnézni, hogy látszik-e nálam, hogy folyik a víz, de nem, szóval most nem tudom azóta sem, hogy mi van meg mi lesz, az alattam lakónak meg csak ázik, ázik a vécéje.

- Fordítottam másfél órát, tíz oldalt. Kétszer ennyit szerettem volna, csak ugye a beázás.

- Elmentem megtartani egy angolt. A helyszínen (nagy cég) összefutottam egy pasival, aki a szerdai salsán is ott volt. How funny, illetve kicsi a világ.

- Hazajöttem, megtartottam két angolt meg egy németet. Szünet nélkül. 180 perc volt. Sulis időszámításban 4 tanóra. A végére már eléggé fájt a gyomrom, mivel délben ettem utoljára.

- Lementem a Corvinhoz, átvettem egy Titkos Tárgyat egy nagyon szimpatikus fiatalembertől, majd beültem a Cserpesbe egy kakaóra meg egy túrós batyura, hogy el ne ájuljak az éhségtől. Ott láttam, amint egy vásárló kidobálja a tálcájáról a dolgokat, majd a tálcát visszateszi a tiszta tálcák közé, a pénztárgép mellé. Gondoltam egy merészet, és szóltam az egyik srácnak, hogy a legfelső tálca nem tiszta, ne adják ki, és örült. Aztán üldögéltem ott az ablak melletti pultnál, eszegettem a túrós batyumat, iszogattam a kakaómat, és akkor egyszer csak elment az ablak előtt a jedlikes ofőm. Hirtelen nem tudtam felpattanni, mert még megvolt az egész pohár kakaóm, de miután azt megittam, szépen bementem a Corvinba, gondolván, nyilván arrafelé tartott ő is. Végigjártam a földszintet meg az alagsort, minden üzletbe benéztem, de nem láttam sehol. Aztán elindultam kifelé, és még gondoltam is, hogy ha nekünk most találkozni kell, akkor egymásba fogunk botlani. És egymásba botlottunk, és beszélgettünk szerintem legalább negyed órát, és most annyira örülök.

- Most, hogy már nem fogok gyomorfekélyt kapni, és így feldobódtam, fordítok még legalább 10 oldalt. Aztán lehet, hogy meg kéne nézni egy Jóbarátokat, szerintem legalább két hete nem néztem meg egy részt sem. Arra emlékszem, hogy valamikor írtam, hogy mindjárt megnézek egyet, aztán mégsem tettem. Úgyhogy legfőbb ideje pótolni.

- Holnap meg új nap virrad, csurig programmal, de majd csak utólag mesélem el, miket csináltam. Mondjuk még három nagyobb programról nem szóltam itt egy szót sem, szóval lassan lemaradást is pótolhatnék. Na de ez már a szombat zenéje.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai