Megfigyelés és bónusz zene*

Velem az a baj, hogy mindig mindent úgy értek, ahogy azt mások mondják. Tehát ha valaki mond valamit, akkor én azt úgy veszem, hogy úgy is érti, nem jut eszembe, hogy pont az ellentétére gondol. Ezért szoktam aztán meglepődni meg koppanni. Nem tudom, hogyan lehet erről leszokni, meg hogy akkor most én ostoba vagyok, hiszékeny, naiv, mind egyszerre, vagy végül is mi van velem.

Amúgy mivel nem működik a youtube, de nekem most olyanom van, hogy kell a zene, megnéztem, mik vannak a gépemen. 2004-2005, Floricienta, valaki? Nekem kb. hat éve az első szappanoperám volt, azóta sem volt több, de ezt szerettem, és még mindig úgy gondolom, hogy jó volt. Mégpedig azért, mert nem vette magát komolyan, ezért elfértek benne elég jó poénok a nyál és szenvedés mellett. Na és nagyon tetszett a zenéje. Azóta is megvan. Most azt hallgatom, és ettől jó nekem :)

Mi vestido azul

*Kiszámíthatatlan, mikor hasít és mikor lassul be a net, ezért ez egy összevont bejegyzés, amelynek két része között semmi kapcsolat nem áll fenn.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai