Vásárlás

Arra a következtetésre jutottam, hogy ha sietek, nem szabad vásárolnom, miután most már többedszer fordult elő, hogy rohanás közben beugrottam kaját venni egy üzletbe, és kicsit többet ütöttek fel, mint amennyit vásároltam, ezért reklamálnom kellett. Most az történt, hogy elvettem két ciabattát szombati és vasárnapi reggeli gyanánt, ki is volt írva, hogy 105 forint, majd miközben a csaj lehúzogatta a dolgokat, hirtelen feltűnt, hogy kicsit nagyobb összegnél járunk, mint amennyit én fejben összeadtam. (Ezt eltanultam aputól: többnyire 100 forintos pontossággal meg tudom mondani, mennyit fogok fizetni, akkor is, ha nagyon sok mindent veszek, pedig közben nem adogatom össze a dolgokat, csak úgy látom, hogy az kb. mennyi pénz.) Miután fizettem, megnéztem a blokkot, és észleltem, hogy a 105 forintos ciabatta darabját 245 forintért sikerült elszámolni. Odamentem a főnökhöz (hozzá küldött a biztonsági őr), aki megnézte a ciabattát meg a blokkot, megállapította, hogy ez a cucc valóban nincs 25 dkg darabonként, majd szólt a pénztáros lánynak, hogy nem jót ütött be. A lány reakciója: ajakbiggyesztés, vállvonás. Azért az kemény. Mindegy, visszakaptam a különbözetet, és végül még az edzésről sem késtem el. De tényleg csak akkor szabad boltba mennem, ha ráérek, mert akkor nem történnek ilyenek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai