Hogy ne unatkozzak
- Odaballagtam ma az új koreai tanítvány házához, ami a csoportomtól másfél órára, itthonról egy órára van, hogy megtartsam az első órát, ahogyan azt megbeszéltük az anyukával telefonon. Már odafelé örvendeztem, hogy lesz itt bőséges hegymászás, mert nyilván ők is Budán élnek, és kicsit feljebb a hegyen, mint az eddigiek. Akkor örvendeztem csak igazán, amikor a másfél óra utazás után az anyuka közölte, hogy akkor most csak egy megbeszélést szeretne, majd odahívta a gyereket, aki nem volt hajlandó megszólalni angolul, viszont nem tartott igényt a társaságomra, ezért köszönés nélkül visszahúzott a szobájába az anyja egyik mondatának közepén. Remélem, azért ennél jobb lesz majd a kapcsolatunk, mert ha nem, az kínkeserves lesz mindkettőnknek. Amúgy nyelvvizsgára kell készíteni a srácot, szóval elvileg tud ő angolul, már csak ezért sem értettem, miért nem szólalt meg úgy. Mellesleg kicsit kellemetlen, amikor ülünk hárman egy asztalnál, ketten koreaiul beszélnek/vitatkoznak, tudom, hogy rólam van szó, és nem értek egy kukkot sem.
A megbeszélés persze csak negyed órás volt, persze pénzt nem kaptam. Gondoltam, hazafelé beugrom a Westendbe, mert elfogyott a fehérjeporom, és szeretem az ottani BioTechet, valahogy barátságosabb, mint ami az Oktogonon van. Ha már ott jártam, gondoltam, felkeresem a mosdót. Fel is kerestem. Akkora sor állt, hogy a vége kint volt a folyosó. Ez nem érintett jól, de észrevettem a falon a kiírást, miszerint a valaha volt Match, most Spar (hurrá!) mellett is nyílt egy új mosdó. Gyorsan odarohantam. Ott az a kiírás várt, hogy műszaki okok miatt lezárták a mosdót, elnézést kérnek. Gondoltam, akkor hagyom a francba, kibírom hazáig, inkább felveszek egy kis pénzt az automatából, hogy tudjak egyszerre két doboz fehérjeport venni, ahogy szoktam, mert csak készpénzzel lehet fizetni, és csak egynek az ára volt nálam. Ott is sor állt. Nagy nehezen végre sorra került az előttem álló nő, már örültem, hogy végre mindjárt én jövök, aztán vehetek fehérjeport, aztán szaladhatok haza, ahol végre lesz működő mosdó, ami előtt nem lesz sor, erre az automata benyelte a nő kártyáját. Hát, mondtam, hurrá. Úgyhogy végül csak egy doboz port vettem, és közben sajnáltam a nőt, akinek most tök sok ideje fog elmenni arra, hogy felkutassa az illetékest, és visszaszerezze a kártyáját, esetleg csináltasson újat.
Nem unatkoztam ma egy percet sem, azt kell, hogy mondjam, pedig eléggé lassan és nyögvenyelősen indult a nap.
A megbeszélés persze csak negyed órás volt, persze pénzt nem kaptam. Gondoltam, hazafelé beugrom a Westendbe, mert elfogyott a fehérjeporom, és szeretem az ottani BioTechet, valahogy barátságosabb, mint ami az Oktogonon van. Ha már ott jártam, gondoltam, felkeresem a mosdót. Fel is kerestem. Akkora sor állt, hogy a vége kint volt a folyosó. Ez nem érintett jól, de észrevettem a falon a kiírást, miszerint a valaha volt Match, most Spar (hurrá!) mellett is nyílt egy új mosdó. Gyorsan odarohantam. Ott az a kiírás várt, hogy műszaki okok miatt lezárták a mosdót, elnézést kérnek. Gondoltam, akkor hagyom a francba, kibírom hazáig, inkább felveszek egy kis pénzt az automatából, hogy tudjak egyszerre két doboz fehérjeport venni, ahogy szoktam, mert csak készpénzzel lehet fizetni, és csak egynek az ára volt nálam. Ott is sor állt. Nagy nehezen végre sorra került az előttem álló nő, már örültem, hogy végre mindjárt én jövök, aztán vehetek fehérjeport, aztán szaladhatok haza, ahol végre lesz működő mosdó, ami előtt nem lesz sor, erre az automata benyelte a nő kártyáját. Hát, mondtam, hurrá. Úgyhogy végül csak egy doboz port vettem, és közben sajnáltam a nőt, akinek most tök sok ideje fog elmenni arra, hogy felkutassa az illetékest, és visszaszerezze a kártyáját, esetleg csináltasson újat.
Nem unatkoztam ma egy percet sem, azt kell, hogy mondjam, pedig eléggé lassan és nyögvenyelősen indult a nap.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése