Kánikulai szombat
Reggel 7-kor felkeltem, gondoltam, ha 8 és fél 9 között odaérek az uszodába, az király lesz. Biztos király is lett volna, de ez ma nem derülhetett ki egyértelműen, mivel 7-től egészen negyed 9-ig tartott, míg magamhoz tértem, és 3/4 9-kor tudtam csak elindulni itthonról. Direkt könnyen száradó ruhát vettem fel (a már említett fehéret), és nem vittem esernyőt, mert úgy döntöttem, ha már nyári záport jósolnak mára, akkor én kihasználom az alkalmat, és jól megázom. Kívánságom teljesült, akkor szakadt legjobban az eső, amikor leszálltam a buszról, úgyhogy a következő 10 percet szakadó esőben tettem meg. Teljesen eláztam, és el sem tudjátok képzelni, mennyire jólesett.
Az uszodát annyira karban tartották két hétig, hogy azonnal megemelkedtek a jegyárak. Pont nem jól érint ez engem. A diákjegy eddig 950 Ft volt, most meg 1050 lett. Ez csak 100 Ft, persze, de tudjuk, hogy az ember szívesebben vesz meg valamit 990 Ft-ért, mint 1000-ért, na, ugyanez a helyzet a 950 és az 1050 Ft-os árakkal is. De meggyőztem magam, hogy ez csak száz forint, száz forinton ne gyötrődjek már (ez még itthon volt). Az órát leszerelték a festés idejére, és csak akkor tették vissza, amikor már 20 hosszt leúsztam a 30-ból. Szóval nem tudom, mikor kezdtem, de azt gyanítom, hogy kb. 30 perc alatt teljesítettem ma az adagomat, mert raktam bele 4 hossz gyorsúszást is, és minden ilyen hossz után hosszasan kapkodtam levegő után. Nagyon csúnyán elszoktam tőle, pedig ez volt a kedvencem gyerekkoromban, mindig úgy gondoltam, hogy a mellúszás az olyan kis bénácska, a hátúszásnak nincs értelme, a pillangóúszást nem tudtam megtanulni, a gyorsúszás meg az úszásnemek királya. Nem baj, majd szépen gyakorlom ezt, és akkor megint könnyen fog menni. Mindenesetre a program tanulsága, hogy imádok úszni, és szeretnék egyszer egy olyan házban élni, amiben van egy 33 méteres medence, mondjuk 2 sávos, és akkor minden nap fogok úszni, megígérem. Annyira jó! Szépen átmozgat, a füldugó miatt alig szivárog be valami kis hang, úgyhogy kb. fél órán át abszolút egyedül vagyok a gondolataimmal, csak a hosszokat kell számolni. Ráadásul ma saját sávom volt, mert kevesen voltunk, és ezt nagyon tudtam értékelni: nem kellett kerülgetni senkit, és nem kellett azt figyelni, lerúgjuk-e egymás veséjét a többi úszóval.
Vizes hajjal jöttem haza. Jó, persze törölközővel megszárítottam annyira, hogy ne csöpögjön, de a hajszárítót nem vagyok hajlandó használni. Az uszodából hazáig kb. 40 perc alatt jutottam el. Ennyi idő alatt teljesen megszáradtam. Nem kicsit van meleg, ez azt mutatja.
Ma ezt főztem, csak én a csirkemellszeletet meg az ananászt trappistával takartam, mert én mindenre trappistát teszek, az a kedvenc sajtom. A körete főtt krumpli* és ananász volt. Bizony isteni, próbáljátok ki!
*Mint már oly sokszor, ma is krumplipürének indult, de még soha nem jutottam el odáig, hogy az is legyen belőle. Egyszerűen nem tudom meggyőzni magam róla, hogy érdemes nekem még öt percet tökölni vele, amikor már a vízből kiszedve is nagyon finom.
Az uszodát annyira karban tartották két hétig, hogy azonnal megemelkedtek a jegyárak. Pont nem jól érint ez engem. A diákjegy eddig 950 Ft volt, most meg 1050 lett. Ez csak 100 Ft, persze, de tudjuk, hogy az ember szívesebben vesz meg valamit 990 Ft-ért, mint 1000-ért, na, ugyanez a helyzet a 950 és az 1050 Ft-os árakkal is. De meggyőztem magam, hogy ez csak száz forint, száz forinton ne gyötrődjek már (ez még itthon volt). Az órát leszerelték a festés idejére, és csak akkor tették vissza, amikor már 20 hosszt leúsztam a 30-ból. Szóval nem tudom, mikor kezdtem, de azt gyanítom, hogy kb. 30 perc alatt teljesítettem ma az adagomat, mert raktam bele 4 hossz gyorsúszást is, és minden ilyen hossz után hosszasan kapkodtam levegő után. Nagyon csúnyán elszoktam tőle, pedig ez volt a kedvencem gyerekkoromban, mindig úgy gondoltam, hogy a mellúszás az olyan kis bénácska, a hátúszásnak nincs értelme, a pillangóúszást nem tudtam megtanulni, a gyorsúszás meg az úszásnemek királya. Nem baj, majd szépen gyakorlom ezt, és akkor megint könnyen fog menni. Mindenesetre a program tanulsága, hogy imádok úszni, és szeretnék egyszer egy olyan házban élni, amiben van egy 33 méteres medence, mondjuk 2 sávos, és akkor minden nap fogok úszni, megígérem. Annyira jó! Szépen átmozgat, a füldugó miatt alig szivárog be valami kis hang, úgyhogy kb. fél órán át abszolút egyedül vagyok a gondolataimmal, csak a hosszokat kell számolni. Ráadásul ma saját sávom volt, mert kevesen voltunk, és ezt nagyon tudtam értékelni: nem kellett kerülgetni senkit, és nem kellett azt figyelni, lerúgjuk-e egymás veséjét a többi úszóval.
Vizes hajjal jöttem haza. Jó, persze törölközővel megszárítottam annyira, hogy ne csöpögjön, de a hajszárítót nem vagyok hajlandó használni. Az uszodából hazáig kb. 40 perc alatt jutottam el. Ennyi idő alatt teljesen megszáradtam. Nem kicsit van meleg, ez azt mutatja.
Ma ezt főztem, csak én a csirkemellszeletet meg az ananászt trappistával takartam, mert én mindenre trappistát teszek, az a kedvenc sajtom. A körete főtt krumpli* és ananász volt. Bizony isteni, próbáljátok ki!
*Mint már oly sokszor, ma is krumplipürének indult, de még soha nem jutottam el odáig, hogy az is legyen belőle. Egyszerűen nem tudom meggyőzni magam róla, hogy érdemes nekem még öt percet tökölni vele, amikor már a vízből kiszedve is nagyon finom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése