Süketek párbeszéde
Nem biztos, hogy ez a jó kifejezés, mert mintha csak én lennék süket.
A könyvelőnél és az APEH* ügyfélszolgálatán is ugyanazt élem át. Az adóbevallásban egy csomó mindent nem értek**, de úgy érzem, nem vagyok reménytelenül sötét, ezért ha valaki elmagyarázná ezeket a homályos pontokat, akkor felfognám, miről van szó, ezért kérdéseket teszek fel a szakértőnek, nevezetesen a könyvelőnek meg az ügyintézőnek. Ők mindent értenek, csak a kérdésemet nem értik meg elsőre, mert annyira furát kérdezek az ő szemszögükből nézve. Másodszorra-harmadszorra megértik, mit akarok, és válaszolnak is. A választ viszont nem értem, mert tele van azokkal a kifejezésekkel, amiket már az űrlapon sem értettem. Ezt jelzem is, mire megismétlik a választ, most kicsit más szakkifejezésekkel. Aztán megint. A könyvelő a harmadik ismétlés után zavartan mosolyog, az ügyintézőnek fokozatosan torzul az arca, és emelkedik a hangja, neki meg is mondom, hogy nagyon sajnálom, de én ehhez nem értek, és csak azért kérem a segítségét, mert nem szeretném elszúrni, mert nem hiányzik egy jó kis büntetés. De nem tudunk dűlőre jutni egyikükkel sem. A végén mindkét esetben a következőben maradok magammal: whatever, fizetem, amit mondanak, és bízom benne, hogy nem rontom el sehol.
*Nem, nem maradtam le a névváltozásról. Kicsit olyan vagyok, mint azok az idősek, akik képtelenek a változással lépést tartani: nekem már mindig APEH lesz meg Moszkva tér meg Lágymányosi híd, sorry vagyok.
**Most már mindegy, mert kedd óta már arra sem emlékszem, mit nem értettem. Jövő tavaszig nem is fog már foglalkoztatni a téma, az a gyanúm. Akkor viszont kezdődik elölről. Lehet, hogy felvételizni kéne a BGF-PSZK-ra, és megoldódna minden problémám. Egy gond van csak: úgy érzem, kicsit sok már ebből a tanulásból, most egy ideig nem szeretnék diák lenni. Legfeljebb nyelviskolában. Spanyol nyelvtanfolyamon.
A könyvelőnél és az APEH* ügyfélszolgálatán is ugyanazt élem át. Az adóbevallásban egy csomó mindent nem értek**, de úgy érzem, nem vagyok reménytelenül sötét, ezért ha valaki elmagyarázná ezeket a homályos pontokat, akkor felfognám, miről van szó, ezért kérdéseket teszek fel a szakértőnek, nevezetesen a könyvelőnek meg az ügyintézőnek. Ők mindent értenek, csak a kérdésemet nem értik meg elsőre, mert annyira furát kérdezek az ő szemszögükből nézve. Másodszorra-harmadszorra megértik, mit akarok, és válaszolnak is. A választ viszont nem értem, mert tele van azokkal a kifejezésekkel, amiket már az űrlapon sem értettem. Ezt jelzem is, mire megismétlik a választ, most kicsit más szakkifejezésekkel. Aztán megint. A könyvelő a harmadik ismétlés után zavartan mosolyog, az ügyintézőnek fokozatosan torzul az arca, és emelkedik a hangja, neki meg is mondom, hogy nagyon sajnálom, de én ehhez nem értek, és csak azért kérem a segítségét, mert nem szeretném elszúrni, mert nem hiányzik egy jó kis büntetés. De nem tudunk dűlőre jutni egyikükkel sem. A végén mindkét esetben a következőben maradok magammal: whatever, fizetem, amit mondanak, és bízom benne, hogy nem rontom el sehol.
*Nem, nem maradtam le a névváltozásról. Kicsit olyan vagyok, mint azok az idősek, akik képtelenek a változással lépést tartani: nekem már mindig APEH lesz meg Moszkva tér meg Lágymányosi híd, sorry vagyok.
**Most már mindegy, mert kedd óta már arra sem emlékszem, mit nem értettem. Jövő tavaszig nem is fog már foglalkoztatni a téma, az a gyanúm. Akkor viszont kezdődik elölről. Lehet, hogy felvételizni kéne a BGF-PSZK-ra, és megoldódna minden problémám. Egy gond van csak: úgy érzem, kicsit sok már ebből a tanulásból, most egy ideig nem szeretnék diák lenni. Legfeljebb nyelviskolában. Spanyol nyelvtanfolyamon.
Pedig ha emlékeznél a kérdésekre, akkor lehet, hogy tudnék segíteni, mert én is könyvelő vagyok. :-)
VálaszTörlésA mindenit! Akkor megpróbálom őket felidézni, és ha sikerül, megkereslek :) Köszönöm!
VálaszTörlés