Metrócsökkentés

Múlt héten (?) megint megjelent egy cikk az indexen, amiben egy név nélkül nyilatkozó dolgozó azt állítja, hogy tényleg a szétesés szélén áll a kék metró, és most már nemsokára nagy baleset lesz ebből a tragikus állapotból. Mivel ez történetesen egybeesett a tavasz megérkezésével, úgy döntöttem, a biztonság kedvéért korlátozom a metróhasználatot. Így aztán múlt hét óta gyalog járok dolgozni, és hazafelé is sétálok. Igaz, a munkahely a nyóckerben van, de az a jó, hogy a táv feléig a teljesen kulturált területen lehet haladni: el a tejivó, a mozi előtt, aztán át a plázán, aztán végig a pláza mögötti, még mindig kulturált, felújított részen, és csak utána jön az igazi "nyóc", de igazából annak is az enyhébb kiadása, és csak három-négy percre vagyok akkor már a munkahelytől. Nagyon jólesik a séta, pláne most, hogy nem kell már minden délután és este kutyát sétáltatni*.





*Tegnap este elmentem velük sétálni, és a kutya teljesen odáig volt, hogy újra látott. Egészen meghatódtam, hogy így örül nekem :) Pedig még horvát csokit sem hoztam neki, miután senkinek semmilyen szuvenírt nem szereztem be.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai