Békés vasárnap

Ma délelőtt előadáshoz szerkesztettem ppt-t, ami azért jó, mert azt szeretem csinálni. Előtte/közben/utána főleg vigyorogtam, és vártam, hogy 3 óra legyen, és jöjjön Blanka. Ma már lecsúszott reggel az egyik tegnapi melegszendvics (sose egyetek másnapos melegszendvicset, nagyon rossz), egy töltött paprika meg egy szelet brownie. (Na, ez a mai brownie valami egészen röhejesre sikerült: amint belevágtam a késsel, azonnal "elvérzett", ergo kiömlött belőle a csokiszósz, de aztán a hűtőben megdermedt egy kicsit, és az íze nem rossz, úgyhogy nem vagyok nagyon szomorú. Eddig is tudtuk, hogy nem vagyok egy séf.)

Blankával először átballagtunk a Cserpesbe, és nyugodtan, ülve, beszélgetés közben megittunk egy-egy habos kakaót. Igen, ennyire jó. Igen, holnap is megyek. A Cserpes jó hely, szeretem. Nem sok helyre járok, kb. sehova, de ebből kedvenc lett. Az itteniből. Valahogy barátságosabb, mint a másik. Talán azért, mert kisebb.

Mindenesetre a Cserpes után feljöttünk, és vagy két órát beszélgettünk meg nevetgéltünk, tök jó volt. Aztán volt némi fülhúzgálás, és ezt a szuper fülbevalót kaptam Blankától:

Annyira szép, de annyira!!! Azonnal kedvenc lett, mostanáig ki sem vettem :)

Szép volt ez a vasárnap, csak az a baj, hogy most még dolgozni kéne. Nem akarok, jaj, nagyon nem akarok...



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai