Moly vs. Facebook

A Molyban azt szeretem, hogy lehet normálisan szűrni emberek tartalmait. Nem az a lehetőségem, hogy blokkolom XY-t, és soha többet nem tudunk egymásról, hanem az, hogy ha mondjuk idegesít a napi 50 cuki cicás karc, amit közzétesz, akkor valamelyik karca jobb felső sarkában arra kattintok, hogy "nem kérem XY karcait", és akkor nem kapom meg XY karcait. Ugyanez megy kommentekkel, olvasásokkal, kihívásokkal, stb., stb. Én eddig egyszer éltem a lehetőséggel, amikor bejött az új feature, a lexikon, és az egyik ismerősöm ráállt a lexikon építésére, minek következtében volt nap, hogy 120 friss fogadott este, ami nagyon durva mennyiség egy nap alatt, és kiderült, hogy a 120-ból kb. 70 az ő lexikonbejegyzése. Ráadásul a lexikonbejegyzés csak annyiból áll, hogy egy könyv borítója plusz egy szó, amit adott könyvhöz rendelt az illető. Én meg ekkor fogtam, mondtam, hogy "nem kérem XY lexikonbejegyzéseit", és azóta egy darabot sem kaptam, viszont továbbra is látom, miket karcol, miket olvas, miket kommentel, mert ezek érdekelnek is, és ő sosem fogja megtudni, hogy én nem tudok a lexikonos tevékenységéről.



Ehhez képest a Facebook azt tudja, hogy blokkolhatok embereket, és akkor nem látják a falamat, valamint én sem látom többet őket, vagy korlátozhatom a hozzáférésüket, mely esetben én továbbra is mindent látok, ők viszont kb. semmit. Ezzel az a bajom, hogy az illető rájön a blokkolás vagy a korlátozás tényére, amikor először nézi meg az oldalamat, és én nem szeretnék megbántani senkit, titkosan szeretnék leiratkozni erről-arról. Jó lenne, ha bejelölhetném, hogy nehéz szívvel bár, de lemondok XY megosztásairól. Például két ismerősöm fejenként napi kb. 40 megosztásáról. Ez hatalmas életbölcsességekből és humoros képekből meg szövegekből áll. A bölcsességekkel alapvetően nem lenne bajom, az, aki ezeket közzéteszi, értelmes, intelligens, így nagyon gáz dolgokat nem tesz ki a falára, csak ilyen mennyiségben már csömört kapok ezektől, pláne úgy, hogy további kb. 20 ismerősöm tesz ki ezekből napi egyet-kettőt, ami napi kb. 70-100 ilyen csodát jelent a falamon. A humoros képek és szövegek értékeléséhez szerintem valami olyan kifinomult humorérzék kell, amilyen nekem nincs, ezért én ezeket közönségesnek és undorítónak tartom, és nem szeretném őket ekkora mennyiségben nézegetni naponta. Nem tudom, mi lenne a jó megoldás. De ennek csak az lesz a vége, hogy a bölcsességeket egyesével fogom törölni, a humoros tartalmas embert meg mégis le fogom tiltani. (A törlés nem segít, már próbáltam, visszajelölt. Tudom, tegyek rá, de nem tudok ennyire bunkó lenni.) Utóbbi esetben kicsit azért megijeszt, hogy emberek ilyen szinten létezzenek, mint ő. Durva. Lenne kedvem mutatni egy ilyen megosztást, de ezt a szintű közönségességet nem szeretném promotálni. Próbáljátok elképzelni!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai