Neil Gaiman: Coraline

Őszintén szólva nem tudtam, hogy ez eredetileg egy könyv, csak a rajzfilmről hallottam, amit az előzetes után nem mertem megnézni. Egyszerűen kikészültem tőle, hogy itt is ez a szemfixáció jön elő, és nem akartam látni, ahogy a kislánynak felvarrják a gombokat a szeme helyére. Most, hogy ismerem a történetet, könnyebb lenne megnézni is.

A főhős Coraline, akit a szülein kívül mindenki Caroline-nak hív, és aki most költözött új házba. Az új szomszédai két valaha híres (vagy mégsem annyira híres) színésznő, valamint egy őrült öregember, aki váltig állítja, hogy egereket tanít be cirkuszi mutatványokra. Mindennek tetejében a szülők nem érnek rá foglalkozni a lányukkal, aki jobb híján felfedezőset játszik. Sikerül is felfedeznie egy másik világot, ahol ugyanaz a ház áll ugyanazokkal a lakókkal, mint az igazi világban, csak a lakók mások egy kicsit. Itt a szülők csak Coraline-nal vannak elfoglalva, fel is ajánlják neki, hogy örökre náluk marad. Ehhez csak egy aprócska formalitás szükséges: a szeme helyére fekete gombszemet kell varrni. Coraline érthetően nem rajong az ötletért, ráadásul hamarosan nyom nélkül eltűnnek a szülei, és csak egy választása van: átmenetileg a másik szülőkhöz költözni, és megtalálni az igaziakat.

A könyv nagyobbik része azt mutatja be, hogyan fedezi fel Coraline ezt az alternatív világot, hogyan haragítja magára a másik anyját, hogyan menti meg régen halott gyerekek lelkét, és hogyan jut haza az igazi szüleihez.

Nagyon-nagyon jó történet, és ezt annak ellenére mondom, hogy utálom a horrort, ez meg az. Jó, vér nem folyik benne, vagy nem sok, de bőven van benne olyan jelenet, amit jobb, hogy fényes nappal olvastam. Eléggé félelmetes meg hátborzongató, de megint csak tanulságos, mint a BFG. Még ha nem is neked osztották a világ legszuperebb szüleit, akkor is tartsd szem előtt, hogy a helyzet lehetne sokkal rosszabb, segíts, akin tudsz, sose add fel, légy kreatív, légy bátor, légy kitartó, és akkor nincs az a veszély, amit ne győzhetnél le. Még nem tudom, a gyerekeim tudnak-e majd folyékonyan angolul 8-10 éves korukra, de ha igen, ezt a könyvet Halloween kapcsán el fogom olvastatni velük (bár inkább 10 éves korukban, mint előbb), mert ezt egyszerűen olvasni kell. Még akkor is, ha csak négy és fél csillagot kapott, mert hiányoltam a végéről a magyarázatot, amiből megtudtam volna, ki is ez a másik anya, miért lett ennyire magányos és szeretetéhes, mi alapján választ magának gyereket, és hogyan szerezte meg a Coraline előttieket.



Egyébként pedig nagyon tetszik a borító, egyszerűen az egész történet benne van, és ahogy halad az ember a történetben, egyre több kis részlet nyer új jelentést. Nagyon érdemes belevágni, két nap alatt olvashatós, és hol van még a Halloween :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai