Kedd

Kedden egyedül hagytam a kutyát összesen két és fél órára. Amikor hazaértem, nagyon érdekes kép fogadott. Az előszobát a komód és a szobaajtó között három kupac díszítette, többnyire csontdarabokból, de azért volt ott más is, biztos, ami tuti. Először majdnem szó nélkül feltakarítottam, mert annyira megszoktam, hogy szegény Lizámnál ez így működött a vége felé, aztán rájöttem, hogy helló, Liza 17 és fél éves volt meg beteg, Marci ehhez képest 2 éves és egészséges. Úgyhogy meg is kérdeztem tőle, ki csinálta ezt (meg ki tépte le az ajtóról a szigetelést szolgáló fadarabot). Erre ő büntetésbe helyezte magát a konyhában (egy félreértés miatt azt hiszi, a konyha a büntetés helye), én meg hagytam, hadd szégyellje magát, és bejöttem. Gondoltam, elüldögél ott egy 10-15 percet, aztán kimegyek, és behívom, de ő csak 10 percig bírta, és bejött magától. Én közben nagyon vigyorogtam ezen a jeleneten, hogy rámutatok a kupacokra, mire ő berohan a konyhába. Ja, volt egy meglepi is: gyanúsan összegyűrve találtam a rongyát, és amikor széthajtogattam, ott is volt egy szétkent kupac. Valószínűleg a két csont két egymást követő napon volt ilyen frenetikus hatással az emésztésére, másra nem tudok gondolni. Azért reméljük, nem szokik rá az ilyen dolgokra, bár ma meg bepisilt. Komolyan nem értem, Liza ezeket a dolgokat kb. 15-16 évesen kezdte.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai