Kutyaegyesítés

Erre történt ma kísérlet. Marci ugyanis nálunk töltötte a napot, mivel a gazdája egész nap házon kívül volt. Liza nem örült, de nem is balhézott. Mindketten segítettek főzni, egymás mellett aludtak (azért fél méter mindig volt köztük), egyszerre kértek simogatást, szépen sétáltak együtt, bár kis rivalizálás azért kialakult. Mikor Tomi ebéd után lefeküdt aludni, Liza odatelepült az ágy elé, onnan nézte Marcit, és azt lehetett kiolvasni a szeméből, hogy "én gazdám, bibibííí", mire Marci meg lefeküdt az én lábamhoz, és akkor Liza arcáról leolvadt a mosoly. Az is szép jelenet volt, mikor Marci észrevette Rozit. Vicces volt, ahogy felkészült a támadásra (a madarakra vadászik), és nem is volt könnyű lebeszélni a végrehajtásról, de azért sikerült.

A nap végén azért nagy volt az öröm, mikor Tomi hazavitte Marcit, és egyedül jött haza. Majd még szervezünk ilyen összeszoktatós napokat, hátha Liza egyszer elfogadja Marcit.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai