Sajtófotó

Idén 29. alkalommal tekinthető meg. Engem először a rajztanárunk vitt el (osztállyal együtt, nyilván) erre a programra, és a Parlamentnél volt akkor még, de most már évek óta a Nemzeti Múzeumban rendezik meg. 2007-ben voltam utoljára a kiállításon, amikor is enyhe dührohamot kaptam, hogy az egész 2006-os évben tényleg semmi más nem történt, csak az október 23-i balhé, legalábbis semmi másról nem voltak képek, ráadásul három sornyi képaláírásokban volt legalább három súlyos helyesírási hiba, ami szerintem borzasztó igénytelenség egy ilyen eseményen. Idén Livi vetette fel, hogy esetleg elmehetnénk, és akkor mondtam, hogy jó, menjünk, mert gondoltam, nem haragudhatok életem végéig egy kiállításra, és lehet, hogy azóta helyesen írni is megtanultak a szervezők. És tényleg megtanultak. Idén a fő témák az árvíz, az iszapömlés meg a választások lettek, és voltak tök jó képek. Kedvencem nem lett, de azért választottam hármat, ami a többinél talán jobban megfogott. Remélem, nem lesz baj belőle, hogy ideteszem őket.



A kiállítás után elmentünk ebédelni a BTK menzájára, ettem is kijevi pulykamellet vajon párolt zöldségekkel. Ez utóbbit nem kellett volna, elég rossz volt, pedig én itt rosszat még nem ettem. Aztán meglepetésszerűen felköszöntött Livi. Kapott Woody mintás buborékfújót az infantilis oldalam, a nem infantilis pedig jó illatú, olívás tusfürdőt meg testápolót. Ezúton is köszönöm szépen :)

Munkába menet aztán az Astorián, a mozgólépcsőn összefutottam azzal a hegyi emberrel, akitől már oly sok szépet idéztem. Lehet, hogy ő is olyan, mint a filozófia, hogy üldöz engem, akárhogy kerülöm.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai