Nagyszombat
Reggel 9-re rohantunk Lizával az orvoshoz, hogy megnézzék a szétnyílt sebét. A telefonban annyit mondott az orvos, hogy ha össze kell varrni újra, lehet, hogy altatni is kell megint a kutyát, ami engem kicsit felzaklatott, mert akkor hogyan megyek Százhalombattára Nagyiékhoz. Végül nem volt altatás, sőt. Konkrétan kiröhögött az orvos, mikor lefejtette a házi kötést, és meglátta a kinyílt sebet. Arra a hatalmas lyukra azt mondta, tök normális, a lábon szétnyílhat ennyire a seb, semmi baja nem lesz a kutyának, szépen be fog gyógyulni, nem kell egy ilyentől megijedni. Csak antibiotikum-injekciót adott (jó ügyetlenül, Liza olyat visított, hogy elengedtem a lábát), meg kenni kell napi kétszer a sebet és a lyukat. Aztán kedden végre varratszedés.
Ezek után én fél 10-re anyuékhoz értem, kicsit meg is lepődtek, Tomi meg hazavitte Lizát, aki onnantól kezdve egy tölcsérrel a fején töltötte a napot egyedül. Nagyiékhoz valamikor dél körül érhettünk, és ebéddel meg ajándékozással ünnepeltük meg Béla bácsi születés- és névnapját, ugyanis neki is egy napra esik a kettő, mint anyunak. Engem és aput is megköszöntöttek Nagyiék, apu egy könyvet kapott, én meg DVD-ket meg egy Gabi által alkotott egeret süthető gyurmából, nagyon aranyos, már nézegetjük, honnan lógjon. Délután beszélgettünk, aztán hazafelé vásároltunk egyet, többek között egy szívvirágot is. A szívvirág nekem nagyon fontos növény, Tatához kötődik. Amikor Tata meghalt, anyuék vettek egy szívvirágot, ketté választották, és a felét Tata sírjára ültették, a másikat otthon a kertbe. A sírról emlékeim szerint két héten belül lopták el a növényt (ez milyen eljárás már, azóta se értem...), otthon viszont még pár évig szépen virágzott. Egészen pontosan addig, míg odaköltöztek az új szomszédok a földszintre, akik azt állították, kertes házban is laktak már, ezért értenek a kertészkedéshez. Mivel értenek hozzá, kigyomlálták a kertet. Így sikerült anyu összes növényét, köztük a szívvirágot is kinyírni, nem kicsit haragudtam érte, hiszen szimbolikus jelentősége volt annak a virágnak. Szóval ezért örültem meg annyira, mikor az Auchanban megláttam, és azonnal vettem egyet. A gangon lakik, de majd kap egy lelógós tartót, hogy ne a földön legyen, mert ott könnyen letörhet a virága.
Miután az örvendező kutyát megszeretgettem és megetettem, titkos küldetésbe fogtam, amiről majd lesznek képek is, de egyelőre még titok. Ezzel igen jól elvoltam órákon át, de legalább viszonylag jó eredményt sikerült elérni, pedig alapvetően nem is vagyok ügyes. Kicsit sajnálom, hogy nem az enyém volt az ötlet, de ez van, kreatív végképp nem vagyok. Közben egyébként főtt a sonka is, amiből kritikán aluli példányt sikerült beszereznem jó drágán, miközben szombaton láttam feleannyiért harmad akkorát, ami kétszer olyan szép volt, csak akkor már mindegy volt.
Ezek után én fél 10-re anyuékhoz értem, kicsit meg is lepődtek, Tomi meg hazavitte Lizát, aki onnantól kezdve egy tölcsérrel a fején töltötte a napot egyedül. Nagyiékhoz valamikor dél körül érhettünk, és ebéddel meg ajándékozással ünnepeltük meg Béla bácsi születés- és névnapját, ugyanis neki is egy napra esik a kettő, mint anyunak. Engem és aput is megköszöntöttek Nagyiék, apu egy könyvet kapott, én meg DVD-ket meg egy Gabi által alkotott egeret süthető gyurmából, nagyon aranyos, már nézegetjük, honnan lógjon. Délután beszélgettünk, aztán hazafelé vásároltunk egyet, többek között egy szívvirágot is. A szívvirág nekem nagyon fontos növény, Tatához kötődik. Amikor Tata meghalt, anyuék vettek egy szívvirágot, ketté választották, és a felét Tata sírjára ültették, a másikat otthon a kertbe. A sírról emlékeim szerint két héten belül lopták el a növényt (ez milyen eljárás már, azóta se értem...), otthon viszont még pár évig szépen virágzott. Egészen pontosan addig, míg odaköltöztek az új szomszédok a földszintre, akik azt állították, kertes házban is laktak már, ezért értenek a kertészkedéshez. Mivel értenek hozzá, kigyomlálták a kertet. Így sikerült anyu összes növényét, köztük a szívvirágot is kinyírni, nem kicsit haragudtam érte, hiszen szimbolikus jelentősége volt annak a virágnak. Szóval ezért örültem meg annyira, mikor az Auchanban megláttam, és azonnal vettem egyet. A gangon lakik, de majd kap egy lelógós tartót, hogy ne a földön legyen, mert ott könnyen letörhet a virága.
Miután az örvendező kutyát megszeretgettem és megetettem, titkos küldetésbe fogtam, amiről majd lesznek képek is, de egyelőre még titok. Ezzel igen jól elvoltam órákon át, de legalább viszonylag jó eredményt sikerült elérni, pedig alapvetően nem is vagyok ügyes. Kicsit sajnálom, hogy nem az enyém volt az ötlet, de ez van, kreatív végképp nem vagyok. Közben egyébként főtt a sonka is, amiből kritikán aluli példányt sikerült beszereznem jó drágán, miközben szombaton láttam feleannyiért harmad akkorát, ami kétszer olyan szép volt, csak akkor már mindegy volt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése