R. D. Wingfield: Frost at Christmas

Ma a végére értem, és nagyon tetszett, öt pontos krimi.

Frost lett az egyik kedvenc detektívem. Nagyon jól megformált karakter. Profi nyomozó, remek humorérzéke van, emellett nemtörődöm, lusta és iszonyúan rendetlen. Ezért aztán a felettesei nem szeretik, de nem is merik kirakni a rendőrségtől, ugyanis érdemrenddel tüntették ki pár éve, és azóta a közvélemény abszolút jóindulatát és szeretetét élvezi. Szeretik a kollégái is, csak az új fiú utálja, ő ugyanis Londonból érkezett a kisvárosba, és nem szokott hozzá ehhez a mértékű flegmasághoz, amit Frostnál tapasztal.

Ez az első része a hatrészes könyvsorozatnak, vagyis sikerült véletlenül az elején kezdenem. Tíz nappal karácsony előtt eltűnik egy helyi prostituált nyolcéves kislánya a vasárnapi iskola után, az ő keresése áll a történet középpontjában. Egészen addig, amíg elő nem kerül egy harminc éve eltűnt ember hullája a város melletti erdőből, és ezzel el nem indul a nyomozás újabb szála. A történet vége semmilyen szempontból nem pozitív, de a nyomozás folyamata nagyon izgalmas, nagyon tetszett, és még az egyik bűnöst is megsajnáltam, hiába volt ellenszenves Frostnak.

A következő rész az A Touch of Frost, amit már meg is rendeltem a Bookstationtől, talán majd pár hét múlva itt lesz, ugyanis jelenleg nincs nekik készleten. Azt is felfedeztem, hogy ebből a második részből filmsorozat is készült, úgyhogy a könyv elolvasása után megpróbálom valahogy beszerezni és megnézni. A youtube-on találtam egy kis részletet, és tetszett, amit láttam, még ha az író azt is mondta, hogy nem elégedett a filmmel, mert hiába jó a Frostot játszó színész, mégsem az ő Frostját személyesíti meg. Aztán majd jön sorban a többi négy rész.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai