Rákészülés

A mai napot  a háborítatlan pihenésnek szenteltem. Tök későn keltem, annyira, hogy le sem írom inkább, aztán reggeli után olvastam kicsit, majd beköltöztem a kádba tovább olvasni. A kádból a kutya füstölt ki fél 4 körül, mert addigra már kellően megéhezett, és követelte az ebédet. Ebéd után mosogatás, pakolás jött, majd olvasás tovább. Még 60 oldal Charlie St. Cloud történetéből, és eddig tetszik, talán a végére már nem romlik el. Most meg Charlie és a csokigyár megy a tévében, és én huszadjára is megnézem. A holnap viszont nagyon kemény lesz, belegondolni se szeretek... Most vagy egy hónapig nagyon fogom utálni a hétfőt, és utána se lesz könnyebb a délután. Nem tudom, meddig bírom majd a Csillebércre rohangálást heti kétszer, de egyelőre úgy tervezem, ennél a csoportnál több tanfolyamot nem fogok elvállalni.

Nem vagyok kifejezetten vidám, inkább feszült, és akarok még egy nap hétvégét. Egy vigaszom van: november elseje idén hétfőre esik, hála az égnek.