Mystery solved

Van ugye az a farmerem, amiről panaszoltam itt, hogy szőrén-szálán eltűnt, fogalmam sincs, hová lett, pedig konkrétan emlékszem, hogy beraktam a szekrénybe. Tomival egyesével kipakoltuk a szekrényünkben található összes ruhadarabot, sőt előtte ezt megtettem egyedül is, és már mindenhol kerestük, de tényleg mindenhol, az ágyneműtartóban is, pedig oda aztán hogyan is kerülhetne farmer.

Tegnap aztán Tomi a szekrény elé járult a következő mottóval:

- Hol a nadrágom?

És túrni kezdett. Túrt, túrt, majd öt perc túrás után így szólt:

- Szívem, nem ez az a nadrágod, amit keresünk?

És az volt. És lőn boldogság.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai