Naivitás

Egy fórumon meglepetten láttam, hogy alázzák a dalai lámát. Azt gondoltam volna, vele aztán senkinek semmi baja nem lehet, mert ő aztán nem uszít senkit senki ellen, nem mond senkire rosszat, ő csak van, mint bölcs öregember, és bölcs tanácsokat osztogat, valamint megosztja más emberekkel, ő hogyan látja a világot meg a buddhizmust. Ez persze naivitás volt megint, mert hát mindenkit lehet alázni, miért pont őt ne lehetne. Őt most épp azért lehet, merthogy a világ helyzetén nem segítenek az olyan hókuszpókuszok, mint amit például ő előadott a hétvégén. Nevezetesen arra gondolt az illető (szombat este egyébként, beavatás még sehol), hogy a buddhizmus egy nagy hókuszpókusz. Most nem azért, de szerintem az egészben egy hókuszpókusz akad, mégpedig az, amikor a dalai láma egy reinkarnáció, és ezt a reinkarnációt arra kijelölt emberek az előző dalai láma halálától számított X éven belül megtalálják. Hogy ezen kívül még mi baj lehet a buddhizmussal? Ezt megint nem értem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai