CD

Ma ismét megpróbáltam visszakapni a tulajdonomat képező CD-t, amit amúgy ajándékba kaptam.

3 éve adtam kölcsön, 2 éve kértem először, azóta kb. 2-3 havonta megkérdezem, mikor kaphatnám vissza. Múlt ősszel húztam bele igazán, azóta akár 2 hetente is rákérdezek a dologra. Mindig az a válasz, hogy majd visszakapom, igen. Az őszi szünetben, karácsonykor, húsvét előtt és múlt vasárnap is hallottam már, hogy "holnap megyek haza [Pestről Pestre], akkor el is hozom". Egyszer sem történt meg.

Írtam üzenetet facebookon, mert az volt kéznél, hogy még a nászút előtt legalább postán küldje el, válasz nuku. Most már egy ideje szinte napi rendszerességgel kattintok rá msn-en, hogy akkor mikor. Konkrét válasz sosincs. Múlt vasárnap azt kértem, ha lesz valami konkrét időpont a külföldre költözés előtti maradék két hétben, írjon sms-t. Nem írt. Most vasárnap msn, nuku válasz, tegnap sms, nuku válasz. Ettől kicsit begőzöltem, bevallom őszintén, mert legalább egy annyi, hogy bocs, elhagytam, vagy bocs, már adom is, azért csak jöhetne.

Ma írtam az első kevésbé kedves hangvételű sms-t, mert tényleg eldurrant az agyam, mikor este 6-kor a tegnap du. 2 órás sms-re még mindig nem bírt reakció születni. Azt írtam konkrétan, hogy jó lenne, ha jönne már egy válasz, hogy egyáltalán megvan-e az a CD (mert már ilyenekre gondolok, hogy eltűnt vagy tönkrement), és mikor kapom vissza. Erre este jött a válasz, hogy sok a dolga, de majd ír.

Na most ezzel csak néhány gondom van. Nem ma kértem először, nem is tegnap. 2 éve. Erre nem lehet indok, hogy sok a dolga. Nekem is sok a dolgom, mégis szokott időm jutni rá, hogy a kölcsönkért dolgokat visszajuttassam a tulajdonosukhoz. Lehet, hogy nem első kérésre, de akkor másodikra. Ez egy. Az meg a másik, hogy számításaim szerint jövő héten költözés van. Addig már olyan baromi sok idő nincs várakozni, hogy hátha majd lesz idő rám is végre meg a kérésemre esetleg. Mondtam már azt is, hogy Blaha és 10 perc, és így is gondolom, nem kell feljönni csevegni meg sütizni meg mittomén, de legalább a Blahán azt a 10 percet csak rám lehet szánni, ha már olyan bazi régen olyan bazi türelmesen várok. (Tomi szerint szimplán balfasz vagyok, és a homlokomra van tetoválva, hogy ezt velem meg lehet tenni, mert hagyom. Ha ez esetleg tényleg így lenne, sürgősen változtatni kell rajta.)

Lehet azt mondani, hogy dehát az csak egy CD. Nem is került 2500 Ft-nál többe, anyagi értéke nem nagy. Egyébként azoktól az (állítólagos) indiánoktól vette anyu a 20. szülinapomra, akik itt-ott aluljárókban zenélnek, mert nekem nagyon tetszik a zenéjük. Tehát ajándék is, anyutól is van, az indiánoké is, ez kapásból három indok, amiért ragaszkodom hozzá, és nem hagyom veszni, hiába kell két éve könyörögni, hogy aztán még a hülye türelmetlen is én legyek.

Ebből nekem mára elegem lett, szerintem elég sokáig bírtam. Most már kérem azt a CD-t.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai