Csütörtök

Egész nap azt hittem, hogy péntek van, ami akkor kezdődött, amikor tegnap meg egész nap azt hittem, hogy csütörtök van. Ez az idővihar csak szombaton lesz jó, amikor majd azt hiszem, hogy vasárnap van, és szinte ajándék lesz, hogy még van egy nap a hétvégéből.

Reggel átmentem anyuhoz. Beszélgettünk egy jót, megmutattam neki a Flóri könyvét. Neki is tetszett, de az elején található két sorból álló kis szösszeneteket nehezen viselte. Hát igen, kb. annyi jó volt köztük, amennyit kiírtam ide: Bezerédy Amália nem volt költőnő, de ezt eddig is lehetett tudni. A könyv többi része viszont nagyon tetszett anyunak, én meg azt néztem, hogy az ismeretterjesztő versikék többsége simán bevethető lenne mai kicsiknél is, csak néhány szót kéne magyarázni. Az eleje még durvább, érdekes. Anyu főzött rakott zöldbabot, ami az egyik kedvencem. Jó volt otthon lenni, lehet, hogy jövő csütörtökön is megyek reggel. (Kedvességből megcsinálták jóra az órarendjét, és most év végéig már nem kell csütörtökön bemennie.) Jó volt elmesélni neki azt az egy-két dilemmát, ami akad a házam táján. Tulajdonképpen kettő darab ilyen volt, ebből ráadásul csak az egyik saját dilemma, de mindkettőre mondott okosat. Hát igen, az anyukám már csak ilyen, mindig mindenre tud okosat mondani. Tényleg okosat. Majd a nem engem érintő javaslatát továbbítom az illetékes felé :)

Tomi értem jött, együtt megebédeltünk, majd hazahozott, és már jött is Blanka. Az idő rövidsége miatt csak beszélgettünk, a Hófehér egy következő alkalomra maradt. Azért már nálam van a film, sőt az alap-Micimackó is. Ez utóbbit meg akarom nézni a napokban, nagyon sokszor eszembe jut újabban, ezt jelnek veszem. (Itt említeném meg, hogy gyereknapra még kaptam Tomitól bónuszként csokis meg kókuszos mandulát, mert mandulaimádó vagyok, anyu meg mindkettőnknek hozott kakasos nyalókát Ópusztaszerről.) Szóval beszélgettünk, közben nassolgattunk, és jól éreztük magunkat. Aztán együtt mentünk Kelenföldre, ennek külön örültem. Megírattam a dolgozatot, utána megbántódtam egy fura gesztuson, majd úgy döntöttem (nem, igazából még az óra előtt eldöntöttem), hogy mégsem megyek jazzre. Tomi nagyon mondta, hogy ma szeretne Metróba menni, ami 21.30-ig van nyitva, a jazz meg ma 20.00-ig tartott volna. Miután tegnap rájöttem, hogy egész nyáron járhatok jazzelni, akár heti ötször is, ha akarok, hirtelen nem éreztem, hogy Jani minden maradék órájára el kell jutnom június közepéig, amikor is nyári szünet kezdődik. Jövő héten megyek kétszer, utána háromszor, aztán meglátom, a másik helyen milyenek az órák, milyen gyakran éri meg nekem eljutni oda. Többen is mondtátok, hogy jönnétek, úgyhogy aki még most is jönne, szóljon! Vannak órák délután is, kb. fél 3-tól.

Metróba többet nem megyünk. Nem azért, mert az épület elhagyásakor tök alaptalanul becsipogott a vásárolmányunk, és nyilván egy bugyi miatt, nem is a halkonzerv miatt, egyértelmű. Szóval nem ezért, hanem azért, mert nincs önkontrollunk, és hiába nem vagyunk most gázban, hiába nem vág ez most haza minket (ne is vágjon soha többet, lekopogom), hiába magyarázta el Tomi, hogy hány nap alatt termeli meg ezt a pénzt, én akkor is sokkot kaptam. Mivel már délután sikerült megbántódnom, mint említettem, majdnem el is sírtam magam, dehát inkább mégsem. Azért az pozitív, hogy lett snoopys pólóm, amiről egészen addig azt gondoltam, hogy fogom utcára hordani nyáron, amíg ki nem csomagoltam, és meg nem láttam rajta a cuki rózsaszín masnit. Innentől kezdve itthoni ruha, esetleg hálópóló. Vagy leszedem a masnit. Hmm, még kigondolás alatt. A felirat is utal rá valamennyire, hogy alapvetően aludni kell ebben, miszerint "Dream big", de nekem is akkor is nagyon tetszik. Például erre gondolok, amikor azt mondom, nincs önkontrollunk. Őszintén, szükségem van snoopys pólóra meg Montag-Dienstag-Mittwoch-Donnerstag-Freitag-Samstag-Sonntag zoknira? Nincs. Mennyi pénzbe voltak ezek? Hát, inkább nem akarok rá emlékezni. Tescóban meg Auchanban kevésbé lehet elszállni, ezen túl is oda fogunk járni, amíg fel nem növünk a feladathoz, hogy a Metróból csak azt hozzuk el, amire szükségünk van.

Most értékelést írok az egy hete véget ért tanfolyam résztvevőiről. Nagyon jó, összesen 20 órát, 10 alkalmat tartottam, és bizony nem mindenkiről tudok normális dolgokat mondani. Azért igyekszem. Holnap reggel óra a Blahán, aztán nyelviskola, leadom a leadnivalókat, végül itthon várok egy könyvet, amit kivételesen futár hoz, mert tutira úgy járnék vele, mint húsvétkor a Beatrix Potter-DVD-kkel: neten rendelhető, de ha személyesen megyek el, akkor elfogy, mire odaérek. Az Alexandránál egyébként a netes rendelés személyes átvétellel kigondolás alatt áll, már épp ideje volt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai