Érdekes

Csomó ideig éreztem az általános hozzáállást: az államvizsga nem nagy dolog, sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben.

Most érzem az általános hozzáállást: az államvizsga nem nagy dolog, sokkal fontosabb dolgok is vannak az életben.

Van olyan, aki barátomnak mondja magát, de nem kérdezte meg, hogy sikerült, és amikor beszéltem vele, és említettem, hogy tegnap estem túl rajta, akkor sem kérdezte meg, hogy sikerült, mi volt, hogy volt. Ez nekem furcsa. Ugyanilyen élményeim voltak ma egész nap.

Ezúton kérném meg a barátnőimet, hogy ne kezdjék azt vizsgálni, meghibbantam-e, hogy őket nem veszem észre. Naná, hogy észreveszem, és mindegyiküknek köszönöm a szurkolást, az érdeklődést, a támogatást, a velem együtt puffogást (egyikükéből majd még fogok idézni is :), bár mondjuk a puffogás inkább a németes szakdogát érintette minden esetben). Ők is sokan vannak, de a többiek sokszor többen. Meg az is lehet, hogy a negatívat sokkal erősebben érzem, mint a pozitívat. Mindenesetre a tegnap délutánom-estém nagyon-nagyon jó volt, mert jólesett, hogy érdeklődtetek, és a mai napom meg megdöbbentő volt. Rideg valóság. Ja, valamint egy idézet az anyukámtól: "És, kilát már magából?" Jelentem, nem lát ki.