Battai nap

Az eleje rohanós volt, aztán felköszöntöttük Gabit a szülinapja alkalmából, ami amúgy éppen ma van, és Nagyit a névnapja alkalmából. Gyönyörű fehér minden, jó is volt a kedvem egész nap. Az este viszont kisebb katasztrófába fordult át, és nem érzem, hogy miattam. Ha egész nap hergelnek, várható, hogy egyszer csak egy beszólás után kitörök. Na mindegy, erről sincs kedvem mesélni. A kutya pedig sántít szakadatlanul, én meg legszívesebben elásnám magam.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai