Mozgalmas éjszaka

12 órát aludtam, és továbbra is hulla vagyok. Ennek csak az az oka, hogy egész éjjel a suliban voltam és tanítottam. A változatosság kedvéért most már németet is. Miért ne? Érdekes módon ott volt az összes jedlikes tanárom, nagyon érdekes. Bónuszként többször eltévedtem a suliban, pedig már rég órán kellett volna lennem. És valamiért eddig még csak a kilencedikesekkel álmodtam. Hmm. Az álom egy pontján a volt töritanárom meg akart ölni, vagy ilyesmi, mindenesetre nekiesett a karomnak egy csiszológéppel, én meg visítottam, hogy hagyjon már békén. Mikor elengedett, akkor sírva ordítottam, hogy én innen legkésőbb nyáron elmegyek, mire ő mondta, hogy nem fogok tudni, itt ragadok. Amire én: "Hát akkor figyelj! És tanulj!" :D:D:D

Erről eszembe jutott az az álmom, amikor szintén Csapody bejött a termünkbe a Jedlikben, és a tipikus Csapody-vigyorral leült az asztalhoz, és így szólt: "Néma csönd és hullaszag." Eddig semmi fura nem volt, hiszen ezt tényleg minden töri elején így csinálta, ezzel utalva rá, hogy össznépileg fosunk a feleléstől. Na de ami ezután jött! Még mindig azzal a vigyorral előkapott az asztal alól egy gépfegyvert, és mindenkit agyonlőtt. Csak én éltem túl, mert gyorsan beestem a pad alá, és úgy tettem, mint aki meghalt, és nem vette ezt észre, pedig direkt végignézett mindenkit, hogy biztosan meghalt-e.

Még egy :) Egyszer voltam igazán fáradt egy álom után: egész éjjel buszoztam. El akartam jutni valahová, de a végállomáson vagy ötven különböző busz állt, és nem volt kint menetrend, ezért találomra felszálltam egy buszra, ami persze nem arra ment, amerre nekem kellett volna, így a végállomásról vissza kellett jönni ugyanazzal a busszal, és másik járattal próbálkozni. Ráadásul ezt nem ám hétvégén adtam elő, úgyhogy reggel, amikor úgy éreztem, meghalok a fáradtságtól, ki kellett mászni az ágyból, és be kellett rugdosni magamat a Jedlikbe. Jó napom volt aznap :D

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai