Magic candle

Ilyet sikerült venni Bence második szülinapjára. Én mondjuk nem tudtam róla. Egyféle tortagyertyát árultak az Intersparban, én meg akkor néztem volna meg közelebbről, hogy mi is az, ha legalább két versenyző lett volna. De mivel csak ő volt, lekaptam a polcról, és szépen hazaballagtam vele. Ezek után elkészült a szülinapi szív alakú muffin, amelynek tetejét feldíszítettem/-tük, és beleállítottuk a két szál kék tortagyertyát. A szülinapi ebédkor aztán arra került a sor, hogy meggyújtsuk. Az első gyanús jel az volt, amikor úgy kezdett szikrázni, mint a csillagszóró. Gondoltam, de jó, vicces gyertya. De a java még hátra volt! Mondtuk Beninek, hogy fújja el. Kis segítséggel elfújta, már el is terelődött a figyelme a muffinról a naaagy tortára, amikor is a vicces gyertya fogta magát, és újra meggyulladt. Legalább öt percig játszotta a kis család, hogy elfújták, az meg meggyulladt. Bence annyira örült neki :) Olyan jó volt látni, ahogy nevet rajta, és próbálja kilogikázni, hogy ez miért nem alszik el... Nagyon örültem neki, hogy tök véletlenül sikerült ilyen gyertyára szert tenni... Kétéves kisgyereknek tökéletes. Mellesleg még én is ellettem volna vele :)


 

Beni a szülinapjára kapott kisvonatot fából (Montessori-torony), Play-doh gyurmát gyurmaformákkal, csokit, mese DVD-t, mesekönyvet, még egy mesekönyvet, lovacskát. Ezen kívül egy varázsmedvét. A Kinder tojás mintájára készült: kettéveszed, a közepében egy tojás, abban egy játék. A nagyon vicces ebben az, hogy az elvileg gagyi (noname) maciban sokkal jobb játékot lehetett lelni, mint a márkás Kinderben. Sokkal viccesebb volt összerakni pl. Egy kisbabát kapott Bence, amit tolni lehet pl. az asztalon, és olyan mintha mászna: mozog a lába. Szerintem nagyon jópofa. Neki is tetszett, bár a gyurma azért jobban lekötötte :)

 

Nyöszörgés. "Anya, megkóstolhatom a kóládat?" Nemleges válasz. Erre egy helyben ugrálás hangosabb nyígással. "És ha hisztizek egy kicsit?" Imádom ezt a gyereket :)

 

Matyi még nagyon kisbaba, de tündéri aranyos. Feküdtem mellette egy kicsit, simogattam a kis kezét, amikor anyával szeretett volna lenni, de anyát hívta a másik kötelesség: gyurmázni kellett a nagy és okos báttyal. Egy darabig jól elvolt velem a gyerek, még el is aludt. Persze viszonylag gyorsan rájött, hogy nem az anyja vagyok, és akkor azért kieresztette a hangját :) Egyszerűen képtelen vagyok visszaemlékezni rá, hogy Bence is volt ilyen pici.... Pontosabban nem tudom magam elé idézni a kis arcát. Hihetetlen. Pedig még nincs két éve, hogy hathetes volt... Iszonyú gyorsan telik az idő.

 

 

Itt látható a kétéves nagyfiú, amint elmélyülten gyurmázik a Nagyival:

 


 

Ez meg itt a vicces gyertyás minitorta:

 


 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai