Okos kérdések

Azt olvastam, hogy az RTL-nek eszébe jutott megkérdezni egy pszichológust, miért gondoljuk, hogy aki csinos, az kevésbé okos. Mindezt szépségversenyzőkkel illusztrálva. Engem is megkérdezhettek volna, szívesen elmagyaráztam volna. Van a holdudvar hatás, ami arról szól, hogy aki szép, az biztos, okos, kedves, aranyos, aki meg nem szép, az buta, gonosz, antiszoc. Ennek azonban semmi köze a szépségversenyzőkhöz. A szépségversenyzőkről azért gondoljuk, hogy kevésbé okosak, mint nem szépségversenyző társaik, mert mindannyian hallottunk már szépségversenyzőt nyilatkozni, és az ilyen alkalmakkor többnyire kiderül, hogy ezek a lányok végtelenül ostobák. Így aztán kialakult egy új sztereotípia, miszerint aki szépségversenyre jelentkezik, az nem egy észkombájn. (Kivételek persze vannak, az a sztereotípia egyik lényege.) Köszönöm a tapsot.

 

A napokban eszembe jutott, 2007-ben teljesen kiakadtam, hogy a nyáron szépen leadott 9 kiló elkezdett visszakúszni. Mondta is anyu, biztosan azért van, mert abbahagytam a mozgást, amire mondtam, hogy az valószínűtlen, mert egész nyáron nem mozogtam, mialatt azt a 9 kilót elhagytam valahogy. Ma már teljesen röhejesnek tűnik ez a történet, de csak én vagyok benne vicces, mert anyu nem tudta, amit én tudok. A teljes nyaram úgy telt, hogy nem ettem. De szó szerint. Volt olyan nap, amikor a teljes étkezésem kimerült egy Danette krémpudingban meg egy negyed almában. Tényleg, vajon mitől is kezdtem hízni, amikor elmúlt a lelki válság, és ismét bírtam enni? Hihi :D Mindenesetre a ruháimat hirtelen felindulásból átalakíttatni nem volt nyerő ötlet. Így most van két rendkívül kényelmetlen farmerom példának okáért, és akkor a kedvenc szoknyámat még fel sem próbáltam idén, mert valamelyik zsák mélyén várja jobb sorsát. Valaki utalhatott volna rá, hogy ne tegyem ezt a ruháimmal, mert ha véletlenül valaha még enni fogok, akkor gyorsan megbánom majd ezt a lépést. Vagy például lehetett volna ennyi eszem. Nem volt. Most már csak két lehetőségem maradt. Vagy visszafogyok kemény melóval (az a program, hogy 58.6, valamint tetszős has), vagy veszek új ruhákat. Mivel utóbbira jelenleg nincs pénzem, kénytelen leszek előbbit megvalósítani. Addig meg minden nap eszembe jut 2007-es önmagam, és áldom is sűrűn, amikor megpróbálok beleférni a ruháimba.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai