Moziünnep - 2. felvonás: Becstelen Brigantyk

A film első fejezete zseniális. Ahogy Landa (Christoph Waltz) kedélyeskedéssel tíz perc alatt eljuttatja a kemény papát a pókerarctól a padlója alatt rejtegetett zsidók elárulásáig és a sírásig, az nagyon hatásos. Itt kezdtem nagyon örülni, hogy nem szinkronizálták a filmet, mert ezt nem is lehetett volna. Nagyon nem mindegy, ki mikor melyik nyelvet használja a három (angol, német, francia) közül. Szóval ez a Christoph Waltz szerintem zseniális színész.

 

A második fejezetnél sokkot kaptam, amikor a skalpolást mutatták. Egyszerűen nem bírom. Már a vért se bírom, de azért az, hogy közvetlen közelről megmutassanak nekem egy skalpolást elejétől a végéig, az túl sok. Gondoltam is rá, hogy kimegyek, de mindig ki szoktam bírni a film végéig, még a Parfüm végén azt a bosszantóan nem odaillő utolsó előtti jelenetet is kibírtam, sőt a Da Vinci-kódot is végignéztem, ezért gondoltam, ez is meglesz, maximum sokszor takarom majd el a szemem. Mindenesetre a második fejezetnél nagyon örültem, hogy már lent van a napraforgós bécsi perec. Egyébként óriási poénok vannak abban a fejezetben, úgyhogy többnyire félig sokkban, eltakart szemmel hallgattam a párbeszédeket, és nevettem a vicces részeken.

 

A többi fejezetnél már nem igazán emlékszem, mi mikor volt, de az biztos, hogy ebben a filmben csak nagyon jó színészek voltak. Például a kém-színésznő, Shosanna, a náci fiatalember (a hős, aki saját magát játssza a róla szóló filmben), a francia papa is, mindenki profi. Érdekes volt látni a háború végét ilyen elgondolásban, és arra gondoltam ott a végén, hogy mégsem lett volna híres történelmi személyiség "a zsidó bosszú arca", mert félig leégett, majd fel is robbant a mozi, úgyhogy szerintem egy kópiából ilyenkor nem sok maradhat. Aztán lehet, hogy ennyire fogalmam sincs róla, hogy működik ez. Mindenesetre tetszett a film. És nem a brigantykról szól, de valószínűleg Brad Pittel eladhatóbb a film, mint Christoph Waltz arcával, akiről én speciel még sosem hallottam, amivel nem vagyok egyedül, legalábbis olvastam most olyan kritikát, aminek az írója szintén nem ismerte eddig. Örülök, hogy megnéztük, és már a sokk is múlófélben van - a moziból még teljesen leizzadva jöttem ki.