Citromos álom

Ezt a sütit szeretném elkészíteni második napja, de ma sem lett belőle semmi. Tegnap azért, mert az egyetlen boltban, ahová be tudtam menni bokros teendőim közepette, nem volt tejszín, babapiskóta meg citrom, a sütihez meg csak ezek nincsenek itthon. Ma a suliból hazafelé jövet ismét betértem egy boltba, és jól körülnéztem. Babapiskótájuk nekik sincs, de úgy tűnt, van tejszín. Levettem a polcról a dobozt, és nekiálltam információt gyűjteni: mennyi tejszín van benne, főzőtejszín vagy habot lehet verni belőle (utóbbi a nyerő), valamint meddig jó. Egyszer csak elment előttem egy nő, és megállt mellettem. Mire odanéztem volna, hogy mit szeretne, már nem volt ott. Aztán láttam, hogy az egyik alkalmazottal beszélget, és úgy éreztem, ő is alkalmazott, itt dolgozik. Nézegettem tovább a kétféle tejszínt, és próbáltam rájönni, melyik a jó, és már épp ott tartottam, hogy a kisebb a habtejszín, de abból kettő kell, de az már 620 forint, és azért azt mégse, amikor megint előkerült a nő, és odaállt mellém. Arrébb álltam, hátha mégsem itt dolgozik, és szeretne ő is valamit a hűtőpultból. De nem. Arrébb álltam, utánam jött, és közben a kezemben lévő tejszínt bámulta. Erre én visszatettem a dobozt, és kijöttem a boltból, pedig közben megláttam, hogy egészen szép citromot árulnak. Nagyon örülök, hogy nem szeretik a tolvajokat, én sem szeretem őket, de azért ahol azt éreztetik velem, hogy nem vagyok megbízható, netán egyenesen gyanús vagyok, ott én nem költök pénzt. És ma sem lesz citromos álom. Döbbenet, hogy itt a belváros közepén nincs egy épkézláb élelmiszerüzlet, tényleg.