Memória

Büszke vagyok az emlékezőtehetségemre. Nagyon sok tényre meg dátumra emlékszem, meg pl. hírek minden részletére akár hetekig is, és még sorolhatnám.

 

Ma elmentem a boltba, mert nincs itthon egy gramm vaj se, és az kell a párolt zöldséghez, amiből minden nap megeszem egy adagot, különben hiányérzetem lesz. (Konkrétan átvette a kakaó szerepét. Lehet, hogy így jobban jártam.) Szóval bementem a boltba, és gonodltam, veszek akkor már kukoricát is, ha ott vagyok, milyen régen ettem olyat. Kukoricát ez a bolt nem tart. (Ja, amúgy ez a bolt sztár lett, talán hétfőn felkerült a homárra.) Aztán arra gondoltam, veszek tésztát (olyan gagyit, amelyikhez van fűszer meg olaj, teszel rá vizet, és akkor leves - én nagyon szeretem). Vettem is, hogy Tominak is jusson, ő is szereti. Aztán eszembe jutott, hogy valami kell nekem a hűtőből. Eszembe jutott, hogy talán a tejföl az, de aztán azt gondoltam, tejfölt most nem veszek, annyira nem kell. És aztán hazajöttem.

 

Az axát napok-hetek óta le akarom cseszni, amiért igyekeznek elcseszni nekem a szakdogámat, ha közvetve is. Még egyszer sem hívtam fel őket.

 

Ez talán a szelektív memória, és nem rajtam múlik a szelektálás.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai