A szorgalmi időszaknak vége

Hála az égnek. Még kell írni két esszét, egyet németül és szerdára, egyet magyarul és péntekre. Nagyon igyekszem összekapni magam végre, mert ez a mai nap megint elment jelentősebb előrelépés nélkül, ejnye.

 

Nem kaptam emilt. Cserébe felhívtak telefonon. Most már tudom, hogy a hétfő is nagy nap lesz. Úúúgy izgulok, oylan jó lenne, annyira szeretném! Egyelőre nem mesélem el, hogy miről van szó, hátha az ront az esélyeimen. Majd ha lesz végleges eredmény, akkor mesélek. Azért szurkoljatok :)

 

Ma láttam tíz percet a Kalandra fal! című csodából. Az eredeti japán változatból megnéztem egy-két részt, az tényleg vicces és szórakoztató. Ennek a magyar mutációnak az első részét láttam, és abból már lehetett sejteni, hogy ez igen béna lesz. A mai volt a második eset, amikor itthon voltam 7-kor, és még tévé előtt is ültem, amióta megy ez a csoda. Nagyon gáz volt. Beráncigáltak a stúdióba 17 szépségkirálynő-jelöltet. Már kapásból azon nem tudok túllépni, hogy ezek lennének Magyarország legszebb lányai, mert a saját környezetemben is találok 17 olyat, akik mindnél szebbek. De ez most nem lényeg. Abban a 10 percben, amíg néztem, egy dolog történt: Jani és Balázs alázták a lányokat. Nem kicsit. És nem finomkodtak. Kiállt 17 lány fürdőruhában, és úgy mustrálgatták őket, mint a lovakat, tényleg. Aztán jött a fal, a lányok egy része persze vízbe pottyant. Az a kommentár, az az undorító kéjelgés... Gusztustalan volt. És persze jött a folyamatos beszólogatás. 10 perc után átkapcsoltam Victori Stilwellre (Spektrum), aki rendkívül rossz kutyákat tanít meg viselkedni. Azért bírom a műsort, mert döbbenetes, hogy mennyire pofonegyszerű egy kutyát megnevelni két nap alatt, és hogy mennyire nem gondolna ezekre a taktikákra az ember magától. Persze az egészet csak úgy érdemes nézni, ha az ember nagyon-nagyon elvonatkoztat a fordítástól, mert az katasztrofális. Ha szinkronizált lenne a sorozat, akkor is kilógna a lóláb néhány helyen, de ráadásul hangalámondásos, tehát viszonylag jól hallani, mit is mondanak a szereplők angolul. Hát nem azt, amit magyarul... Ma pl. egy dalmata volt a delikvens, aki minden kaját ellop, amit ér, és például kinyitja a hűtőt, a mikrót, a szekrényeket, és ezért mindenre gyerekzárat kellett szerelni, ami a gazdikat persze kicsit frusztrálja. Azt mondja Victoria: "... you even have child locks", amire az okos fordító: "... és még a gyerekeket is be kellett zárnotok." Hát nem tudom, kinek mi a véleménye, szerintem ez azért nagyon-nagyon gáz, ennyire nem kéne igénytelennek lenni. Mindegy. A lényeg, hogy a dalmata egy kis okos törődés nyomán hirtelen mintakutya lett. Amúgy több praktikát kipróbáltunk már Lizán is, és valóban működnek ezek a dolgok. Tök jó :)

 

Visszatérve a lányok megalázására, nagyon szégyenletesnek tartom, hogy ez így, ahogy van, bekerült a tévébe, és elég sok ember ezt nézte ma este, és elég sok ember viccesnek találta. Szerintem parasztság. Engem az zavar ezekben a lányokban, hogy többnyire az első interjú után kiderül róluk, nincs egy gondolat a buksijukban, és nem tudnak két értelmes, összefüggő mondatot kinyögni. De azért arra alapozni egy műsort, hogy jól megalázzuk őket, amiért kicsit butácskák... Háááát... A kedvencem amúgy az a lány volt, amelyik odaállt a fal elé valami extra nagy, lógós köldökpiercinggel. Hogy visított volna, ha beakad a falba vagy bárhova, és kitépődik... Szerencsére ilyesmi nem történt abban a 10 percben, amíg én ledöbbenve ültem és néztem a műsort.

 

Már két érettségizőm írásbeli eredményét is tudom: van egy 76 és egy 84 százalékos dolgozat. Gratulálok mindkettőjüknek, ügyik voltak! Csak így tovább a szóbelin is :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai