Bence

Most már próbál direkt érzelmekre hatni, és így elérni, amit szeretne. Ha kinéz magának valamit, és azt mondják rá, hogy nem lehet, akkor a következő jelenet zajlik le. Görbülni kezd a szája, vörösödik a szeme meg a feje, és aztán az egyik kezével eltakarja az arcát. Kicsit így marad, aztán keserves sírásra fakad, és mikor már eléggé hullik a könnye, elveszi a kezét az arca elől, és megmutatja, mennyire szánnivaló is ő. Egyszerűen imádom :) És amikor meg jókedvű, még jobbann imádom, mert akkor meg nagyon-nagyon huncut :) Ha majd már nem tör ki a katasztrófa attól, ha anyukája elmegy a mosdóba, akkor remélem, szeret majd engem annyira a gyerek, hogy szívesen jöjjön velem ide-oda. Már alig várom :) Jaa, és még egy. Karácsonykor még nagyon instabil volt, csak úgy tudott menni, ha valaki fogta a kezét. Na, ehhez képest most már minden segítség nélkül száguld. Édes :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai