LizaGazdija

 Olvasom a beszámolókat, amelyek szerint rengeteg embernek kétszer, háromszor vagy akár négyszer annyit is kell fizetni mostantól a villanyért/gázért, mint eddig. Ma írtbegy anyuka a csoportba, neki a gázt havi 100-ról 680-ra emelték, és a szolgáltató vizsgálata szerint nincs hiba sehol. Nálunk nincs ugyan gáz, és még nem jött semmilyen papír, de azt olvastam egy cikkben, hogy aki már megkapta az elszámolást, annak még istenes, igazán zokogni majd az fog, akinek csak ezután küldik ki. STRESSZ! És mindez nyilván akkor, amikor itthon vagyok Violával, mert úgy még izgibb.

Aki nálunk tanít, annak mindig van min izgulni: 3 évente azon, meghosszabbítják-e a projektet, évente azon, a feltételek felülbírálásakor nem derül-e ki, hogy kevesebb hallgató jön majd, így kevesebb tanárra van szükség, stb. Bár határozottan az oktatás területén dolgozunk, a teljes munkaidő nem 24-27 óra, mint a közoktatásban*, hanem 38,5**, így kétszer annyi munkával érhetjük el azt a fizetést, amit pl. egy középiskolai tanár kap. A közoktatásban dolgozó tanár szabadsága kb. egybeesik a közoktatásban tanuló gyerekei szabadságával. Kb., mert a tanév két héttel tovább tart, cserébe két héttel korábban is kezdődik, nyáron simán meg lehet nyerni némi ügyeletet, táboroztatást, ilyesmit, és előbbi az összes többi tanítási szünetben is játszik. De mégsem 10 hét nyári szünetet kell megoldani max. 5 hét szabadságból, hanem max. 4-5-6-ot.  Ezen okoknál fogva merült fel bennem, hogy a közoktatásban kellene angolt tanítanom legkésőbb akkortól, amikor Flóra elsős lesz. Ez már nem lesz olyan s...

 Az utolsó fogatlan mosolyokat kapjuk Violától. Egy hónapja szenved, és most már félig kint van az első foga (egyszerre legalább hat jön szegénynek). Fogatlan mosolyt már csak akkor fogunk látni, amikor nekik lesznek gyerekeik. Fura belegondolni.

 Megvolt az idei év első strandolása. Idejét sem tudom, mikor került rá sor már májusban, szerintem még Flóra előtt. Igaz, hogy csak kb. 1 órát tudtunk ott lenni, de Flóra ezt az időt végigpancsolta, és Tomival mi is bejutottunk a vízbe. Az számomra továbbra is rejtély, itt miért jéghideg minden medence vize, otthon azért barátságosabb szokott lenni. Egyedül Viola nem mártózott meg egyelőre, de a gangulat tetszett neki, végig csacsogott meg mosolygott. Legközelebb őt is vízbe mártjuk.

 Tomi sokszor ezzel a számmal tér magához reggel*: Én is szeretem, jó kis aláfestő zene a reggelekhez. Ezért is örültem meg, amikor novemberben teljesen véletlenül belebotlottam a zenekar turnétervébe, és ott azt láttam, hogy március 15-én Bécsbe szeretnének jönni. Sokáig tipródtam, vajon mennyire lesz lockdown, mert ha nagyon, akkor csalódás lesz, ha mégsem jut el Tomi a koncertre, de végül bátor voltam, és két jegyet kapott karácsonyra. Ekkor Viola még csak 4 hónapos volt, távolinak tűnt az idő, amikor majd rajtam kívül bárkivel is elalszik, úgyhogy azt beszéltük meg Tomival, alapvetően együtt megyünk a bulira, de ha úgy látjuk, Violának még korai lesz a nélkülem töltött este, akkor az egyik húgát/barátját hívja el. Flóránál nem kérdés az elalvás, sokszor aludt már rokonoknál. Márciusra már Viola is egészen ügyesnek tűnt, akár 2-3 órára is elmehettem már itthonról nappal úgy, hogy nem volt nagy sírás, mire visszajöttem. Így aztán bevállaltuk Tomival, hogy én megyek vele 15-én, és...

 - Mikor jön apa? - Ötkor. - Egy, kettő, három, négy, öt. (Az ujján is számolja persze.) Most jött?

Beszélgetünk Flórával. - Képzeld, Viola ma volt tornázni ott, ahova te is jártál, amikor kicsi voltál. Csak ő egy másik nénihez jár. Te Silviához jártál, ő Estefaniához. - Silviaaaaa? - Igen. - De az egy ennivaló! - Igen? Milyen ennivaló? - Hát Silvia! Kár, hogy teljesen le vagyok harcolva, mert volt ma még egy nagyon cuki, amit fel akartam írni, de nem bírom felidézni.