LizaGazdija

Az egyik fél éjszakám arra ment rá, hogy esküvői zenéket válogattam a neten. Nagyon aktuális, még menyasszony sem vagyok.   A másik fél éjszakámat azzal töltöttem, hogy megfizethető, közeli, valamennyire elismert hastáncoktatót kerestem. A vége persze csak az lett, hogy ahhoz megyek táncolni, akit vagy két hete kinéztem. És első nekifutásra haladó csoportba hívott. Juhéé!   Olyan emberek nézik meg az adatlapomat itt-ott, akiknél nem értem, miért teszik. Persze ez dedós dolog... Nyilván ők is megnézegetik időnként az ismerőseiket. Csak elsőre elvigyorodtam.   Lesz ez a melegfelvonulás hétvégén. Nem értem, mit kell ennyit rugózni ezen a kérdésen. Aki meleg vagy nagyon harcol a melegek jogaiért, az menjen el vonulni, akit meg ez idegesít, az ne nézzen oda! Miért kell ebből ügyet csinálni? A legszánalmasabb eddig az a hozzászólás volt, amit a Dugard-lányt 18 évig fogva tartó pasival kapcsolatban eresztett meg valami IQ-bajnok: már csak pár év, aztán majd az ő fajtája is vonulgathat ebben a...

Igen, ezt is megoldottam. Megkértem aput, hogy neten utalja át a számlanyitási díjat. Elegem van a Postabank idétlenségeiből, azért.

Bár nem őszies, határozottan nem.   Miután egy fél nyarat végigcaplattam a fehér papucsomban, ma 20 perc sétától feltörte a lábamat. Akárhogy is nézem, ez nem logikus.   Délelőtt beballagtam az ELTE-re, mert úgy láttam, nem fedezték még fel a német tanszéken, hogy marhára nem elég a hely, amit meghirdettek, és hátha én váltom meg a világot. Először is várnom kellett fél órát, mert nagyon fontos megbeszélés volt in progress. Ezt hallani lehetett a folyosón is: csak úgy dőltek a titkárságon tartózkodók a röhögéstől. Miután végre bejutottam, a titkárnő viszonylag lesajnálóan közölte, hogy az egyik szemináriumból most hirdetett új időpontot, úgyhogy ne pattogjak (ez utóbbit nyilván nem tette hozzá). Mintha nekem tudnom kéne, amikor ugye legalább fél órája ácsorgok az ajtaja előtt, és előtte nyilván utaztam is valamennyit, míg beértem az egyetemre. Mindegy, nem szóltam egy szót sem, ilyenkor inkább tartom a szám. Az irodalom kurzusra, aminél 30 helyre 104-105 jelentkező van, a következőt mo...

Ez volt a nyár utolsó napja. Lassacskán tényleg bele kéne húzni a szakdogaírásba. Most abban bízom, hogy ha újra lesz rendes, szoros napirendem, akkor tudok majd írni is. Valamiért sokkal könnyebb nekem a szürke hétköznapokban haladni a dolgaimmal, mint a szünetekben. Ezt a hüyeséget...   Beleolvastam a "regénykémbe", mert le akartam írni pár jelenetet, ami legalább egy éve kavarog a fejemben, és félek, hogy elfelejtem őket. Ehhez képest nem írtam egy betűt sem, pont azért, mert beleolvastam kicsit. Valami rettenet. Nem a sztori, mert az továbbra is tetszik, de a fogalmazás... Áhh... Egészen elment a kedvem egy pillanat alatt. Még nem tudom, mit kezdek vele, és minimum februárig nem is kezdhetek vele semmit, mert lesz bőven dolgom ezen kívül is.   Voltunk bent vasárnap a kórházban. Kata kissé sápadt, de ettől csak közepesen ijedtem meg, mert egyébként jól van. Örül a gyerekeinek, jó a kedve, mosolyog, sőt járni is tud, ha nem is túl gyorsan. Matyit nem lehetett felvenni, mert...

Avagy A hálózat csapdájában. Akárhányszor meg tudnám nézni. És mindig izgulok, hogy mi fog történni, pedig pontosan tudom. Sandra Bullock pedig az egyik nagy kedvencem :)

Ma dél körül született, és ez az első képe:  

Nem olyan régen egy közösségi oldalon megkérdezte egy ismerősöm, miért néztem meg az adatlapját, de őszinte választ kért. Ezt nagyon viccesnek találtam, de azért megírtam, hogy csak úgy nézegetem az ismerőseim adatlapját mindenféle ok nélkül.   Erre most közölte az oldal, hogy pont ez az ismerősöm megnézte az én adatlapomat. Annyira lett volna kedvem megkérdezni, miért tette, és őszinte választ kérni, de tényleg. Aztán rájöttem, annyira nem vicces az egész, hogy ezzel időt töltsek.