Gondolatok

Az egyik fél éjszakám arra ment rá, hogy esküvői zenéket válogattam a neten. Nagyon aktuális, még menyasszony sem vagyok.

 

A másik fél éjszakámat azzal töltöttem, hogy megfizethető, közeli, valamennyire elismert hastáncoktatót kerestem. A vége persze csak az lett, hogy ahhoz megyek táncolni, akit vagy két hete kinéztem. És első nekifutásra haladó csoportba hívott. Juhéé!

 

Olyan emberek nézik meg az adatlapomat itt-ott, akiknél nem értem, miért teszik. Persze ez dedós dolog... Nyilván ők is megnézegetik időnként az ismerőseiket. Csak elsőre elvigyorodtam.

 

Lesz ez a melegfelvonulás hétvégén. Nem értem, mit kell ennyit rugózni ezen a kérdésen. Aki meleg vagy nagyon harcol a melegek jogaiért, az menjen el vonulni, akit meg ez idegesít, az ne nézzen oda! Miért kell ebből ügyet csinálni? A legszánalmasabb eddig az a hozzászólás volt, amit a Dugard-lányt 18 évig fogva tartó pasival kapcsolatban eresztett meg valami IQ-bajnok: már csak pár év, aztán majd az ő fajtája is vonulgathat ebben a k. liberális világban, mint a melegek. Ez kész.

 

Jó, ha az embernek vannak barátai. Van, akivel filmezünk, van, akivel beülünk a Mekibe dumálni egyet, és van, akivel főzünk (vagy nem - most nem :P). Van olyan is, akivel nem csinálunk semmit, mert nem érdeklem. Nem keres, én meg hiába keresem. És Niki, érted meg kezdek most már komolyan aggódni, úgyhogy légyszi adj valami életjelet! (És az nem számít életjelnek, hogy láttam, jelentkeztél németes órákra.)

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai