LizaGazdija

Nőnapra kaptam krókuszt, minirózsát, reggelire tejbegrízt, valamint estére mozilátogatást (Slumdog Millionaire - naggyon jó film, nagyon megéri megnézni).   Voltunk otthon, mert Tomi meg akarta köszönteni anyut. Lizus nagyon örült nekünk :) Végig velünk játszott, míg ott voltunk, és aztán szeretett volna eljönni velünk. De most nem lehetett. Mindenesetre úgy döntöttem, hogy annak örömére, hogy ennyire nagyon örül, ha lát, szerdán hazamegyek hozzá hospitálás után, mert akkor vele tudok lenni két és fél órát. És abban a két és fél órában nem kell semmi mással foglalkozni, lehet csak őt szeretgetni. Egyébként a drágáért vásárolt speciális kutyaeledel kevésbé sok foggal rendelkező idős kutyahölgyek és -urak számára működik. A kutya jókedvű, fut-szalad, valamint befejezte a szőrhullatást, és amúgy is csillog-villog a szőre, meg puha is. Elégedett vagyok. Anyuék is elégedettek, ezért aztán Liza mostantól otthon is ezt a tápot fogyasztja.   A tangyak körül az volt a probléma, hogy az egyik lá...

Lizám ma hazaköltözött anyuékhoz, mert már hiányolták. Most két hétig ott lakik, aztán majd megint visszajön. Én már várom.   Kaptam választ a vezetőtanáromtól az emilemre. A másik tanárjelölt kezd előbb, én majd április végétől. A gond csak az, hogy eddig szó sem volt másik jelöltről. Angolon négyen vagyunk összesen. Hárman a másik tanárnőt választották, én egyedül ezt az egyet. Akkor meg milyen másik jelölt? Lehet persze, hogy az a lány, aki négyünk közül nem jött hospitálni kedden, ugyanazt a nőt választotta, mint én, de akkor sem stimmel a dolog, mert ő a magyaron kezd, és majd félév végén jön angolozni. Ha pedig közben lett egy ötödik jelölt, akkor azt gondolom, meg kéne engem kérdezni, mikor szeretnék kezdeni, én ugyanis ott voltam a megbeszélésen, ő meg nem. Nagyon remélem, nem szívom meg. Nagyon-nagyon nagy gáz lesz, ha komolyan csak április végétől mehetek. Az ilyenek miért mindig velem történnek? :'(

Még mindig. Már alig tudok orrot fújni, annyira kidörzsölte az orromat a papírzsepi :( Jó lenne már meggyógyulni, igazán... De sajna még csak most indult fel fölfelé a lázam. Hurrá.   Ma voltam először hospitálni. Nem a saját csoportomnál, de angolon. Nekem nagyon tetszett. A csoport is, az óra is. Már nem félek, hogy gondom lesz a saját csoportomban a nevek megjegyzésével, mert ebből a 15 emberből 90 perc alatt 10-nek sikerült megtanulni a nevét. Jó, ebből úgy 5 embert nem ismernék meg, ha elmenne mellettem az utcán, esetleg máshol ülne holnap :D, de összesen 7x90 percem lesz a saját csoportom neveire. Hű, nagyon izgi! Az óra után negyed órát beszélt még nekünk a tanárnő a csoportról, ami nagyon jó ötlet volt, remélem, az én vezetőtanárom is mesél majd az övéiről jövő héten. Kész felüdülés volt ez a sima, középiskolai angolóra. Ettől függetlenül belázasodtam, mire 3/4 4-kor hazaértem, úgyhogy a fél 5-ös órámra nem tudtam menni, pedig ezen a héten film volt :( Megnézem majd, a youtube-...

Az éjféli fekvés után először 4:33-kor ébredtem fel, mégpedig arra, hogy kibírhatatlanul, elviselhetetlenül fáj a torkom, nyelni sem bírok. Kicsit nyüszögtem, forgolódtam, szenvedtem, amire persze Tomi is felkelt, úgyhogy inkább kimásztam az ágyból, és kerestem egy Strepsilst, hátha attól majd tudok aludni. Nem sokat segített. Megint nyöszörögtem egy kicsit, amire Tomi megkérdezte, mennyi az idő, és mikor megosztottam vele a pontos időt, kissé sokkolódott arckifejezéssel hátat fordított. Hát igen, neki 7-kor kelés, és ha teljesen felébred éjjel, már nem tud többet visszaaludni. Ezt próbálta megakadályozni. Bennem ekkor érlelődött meg a döntés, hogy minden hétfői tanítványomat lemondom. Mindenki el is fogadta a helyzetet, mikor délben közöltem az örömhírt. Akkorra vált biztossá, hogy semmire nem vagyok alkalmas. Pl. reggel még levittem a kutyát, de ölben felhozni esélyem sem volt, azóta pedig nem bírom levinni sem. Tomit úgy várjuk, mint a Messiást. Lehet, hogy egyesek szerint ez állatk...

A tavaszt betegséggel köszöntöm. Mikor már mindenki túlesett rajta, és már azt hinné az ember, hogy biztonságban van, akkor lecsap rá a betegség. Nagyon szuper. Reggel arra ébredtem, hogy iszonyúan fáj a torkom, nem tudok nyelni, cserébe abszolút nincs hangom. Bejártuk a fél várost Tomival gyógyszertárra vadászva, de nem volt nyitva egy sem. A Lurdy gyógyszertárának ajtajára azt írták, a legközelebbi ügyeletes patika Kőbánya-Kispesten van. Ennyi erővel azt is írhatták volna, hogy amennyiben zárva találod a patikát, mert vasárnap vagy rosszul, megszívtad. Végül egy benzinkúton szerzett nekem Tomi Strepsilst. Részben ennek köszönhetően már van hangom, csak nagyon köhögök. Lenne kedvem minden holnapi programot lemondani, és itthon aludni nyakig betakarózva. De ez most nem fog menni. Fene.   Egész hétvégén nem csináltam semmit. Tegnap egész nap tanítottam, ma meg egész nap aludtam, csak akkor nem, amikor kerestünk nekem gyógyszert, aztán amikor ebédeltünk. Szuper hétnek nézek elébe ezek ut...

Pedig nagyon szép volt a hóesés, és nagyon örültem, hogy végre kutyanyakig érő hó van a környéken több helyen, mert így a kutya nagy boldogan tudott negyed órákat ugrálni a hóban, és ettől eufórikus állapotba került. De a hó elolvadt, és most sár van helyette. A kutya abban is szívesen gázol, én viszont nem. Akkor már inkább ne legyen semmi, csak a száraz beton. Ez hamarosan be is jön, mert hát holnapután már tavasz is lesz. Meg Nagyinak szülinapja. 67. Teljesen furcsa.   Szerdán megvolt a pedagógia előadásunk Verával és Annamarival. A rövid lényeg annyi, hogy a tanár bácsi egy idióta. Senki nem tud annyi baromságot összehordani egységnyi idő alatt, mint ő. Elsőre rettenetesen feldühített, és lett volna kedvem visszaszólni, de most már inkább csak röhejesnek találom a szitut. Azért a legszebb részt elmesélném. Szerinte az angolos példám a projektre nem projekt, hanem prodzsekt, és hát ez a kiejtésből is kiderülhetett volna számomra, hiszen ezt az angolok prodzsektnek is ejtik, míg ő me...

De előtte egy jó hír: Charlie Brown meggyógyult! Tomi megmentette minden dokumentumával együtt. Hurrá :)   Ma volt az eligazítás a Szent László Gimiben. Elég nagy a fejetlenség, az derült ki, hogy a vezetőtanárok sem értik, miből mennyit kell hospitálni. Azért csak lesz valami... Remélem... Egyelőre úgy néz ki, a szakos hospitálást megcsinálom 2 hét alatt, aztán a tangyakot másik két hét alatt. Összesen heti 8 angolt fogok tanítani az egyik angol tagozatos osztályban. Két hét múlva hétfőn kezdem a hospitálást, aztán majd meglátjuk, végül mit kell pontosan csinálni, mikor tudok végezni.   Megnéztem egy órát a Birth of a Nation c. filmből. Rasszista propagandafilm. A legviccesebb mondat rögtön az elején megjelenik a képernyőn: "Akkor veszítették el az amerikaiak az egységet, amikor a feketék bejöttek Afrikából." Ezen elég jót röhögtem. Szerintem is a feketék tehetnek róla, hogy az amerikaiak elhurcolták őket Afrikából rabszolgának. Lehet, hogy fegyverrel kényszerítették erre a ...