LizaGazdija

Boldog névnapot, Réka! Még ha csak félig-meddig lehet is boldog... Szombaton beteget jelentettem, és a borzasztó gyomorfájásos hányingeres állapotom örömére a nap nagy részét fekvéssel meg olvasással töltöttem. Sulis kötelezők olvasásával :) Federmayer keddi óráján eddig minden olvasmány tetszett (ugyanez a pénteki órára kb. a 4. héten már nem volt igaz, akkor linkeltem is a novellát, ami kiakasztott), de az, ami holnapra kell, már nem :( Rebecca Walker "Black, White, and Jewish" c. könyvéből kell elolvasni kb. 40 oldalt, azt is szerintem a végéről, már abból ítélve, hogy a 200. oldal környékén kezdődik a kijelölt rész. Ami miatt foglalkozunk a szösszenettel, az az, hogy a főszereplő, Rebecca, félvér és még zsidó is, de rossz neki, mindenhonnan kiközösítik. Akkor borultam ki egy kicsit, amikor a csajszi ecsetelgetni kezdte, hány pasival jár, és melyikkel hogyan és mit és hányszor. Az sokkolt le igazán, mikor fény derült a hölgy korára: dicséretes életvitelét 15 évesen folytat...

Ma volt Ibolya néni búcsúztatója az erzsébeti evangélikus templomban. Énekelt Judit néni felnőtt énekkara, beszédet mondott Ricsi, aztán meg a pap is. Utóbbi abszolút nem tetszett. Nem jó szónok a bácsi. Sok szempontból nem az. Plusz voltak olyan érdekes anekdotái, amiknél az jutott eszembe, hogy ez most mégis kit érdekel. Pl. elmesélte, hogy volt a Természettudományi Múzeumban egy órakiállításon, és milyen szuper órák voltak ott. Ettől én feszengeni kezdtem. Hol érdekel engem, hogy hol művelődik a bácsi szabadidejében? A sztori vége amúgy tetszett, jó hasonlat volt, csak mire odáig eljutottunk... Hát volt vagy tíz perc. A konklúzió az lett, hogy az élet olyan, mint a kiállításon bemutatott egyszer használatos homokóra: lepereg, és nem lehet megfordítani, újraindítani. A búcsúztató után a család elment Ricsiékhez halotti torra, a barátok egy része pedig átjött anyuékhoz. Majdnem húsz ember gyűlt össze, ebből én mintegy nyolc embert ismertem. A többi thai-chis társ volt. Beszélgettek, e...

a csütörtök. Nem ezen a héten. Általában. Egymás után 3 német szakos óra. Nem tanácsolom magamnak, hogy ez még egyszer eszembe jusson. Unalmas. Stresszes. Németes. A német nyelvpedet kb. megúsztam. A házit még este megírtam, az olvasást reggel a buszon megoldottam. Viszont a házi nem az volt, amiről én információt kaptam. Szerencsém, hogy kb. senki nem csinálta meg a valódi házit, így csak lekisiskolásozott a néni. Megkérdezte, van-e házim, mondtam, nincs, kérdezte, miért, mondtam, mert utánakérdeztem, mi a házi (mert múlt órán nem voltam ott), és azt az infót kaptam, hogy nincs új házi. Ez tényleg így történt. Erre azt mondta, úgy viselkedem, mint egy kisiskolás, meg az összes többi is úgy viselkedik, és irgumburgum. Hát, akkor na. Most már legalább tudom, mit kell csinálni a következő órára. Jövő csütörtökön nincs óra. Jeee. A nagyszombati egyetem első tanítási napjának évfordulóját ünnepeljük. Javaslom, hogy ezt az ünnepet vezessük be végleg, és ha esetleg nov. 13. valamelyik évben ...

És Obama lett az elnök :) Hurrá :) Végre valami jó hír. Olyan jól indult a nap, hogy kedvem lett volna ott be is fejezni. Volt jó kis Benczes-óra. Kaptam szuper értékelést a kiselőadásomra. Aztán megkaptam a peer evaluation sheeteket, majd lecseszett, hogy miért nem hoztam el a critical assessmentet, mikor az neki kell. Szólt volna, hogy nem örökbe adja. Nekem mondjuk nem kell. Szívesen visszaadom. Elolvastam, tudomásul vettem. A peer evaluationt hasonlóképpen. Bár tetszeni nem tetszett. Nem tudom, nem szeretem ezt az órát. Jajj már. És még van belőle ezen kívül egy félév. :( Holnap megint lesz német nyelvpedagógia. Se házi, se olvasás, se ihlet, se semmi. Kicsit azért izgulok, hogy hogy fogok járni. Reméljük, megúszom. Dani jött, látott, aztán együtt mentünk vissza Lágymányosra. Ő órára, én tanítani. Aztán majd jön máskor is. De jó :)

Hehe, teljesen el vagyok tájolva. Vagyis voltam, egészen a mai hastánc kb. közepéig. Akkor jöttem rá, hogy már a nyári intenzív tanfolyamon megbeszéltük, a középhaladó órákon minden alkalommal megtanulunk egy minikoreográfiát. Na, ez történt múltkor. Meg ma is. Azért csak leesett, mi van :) Ma Election Day van az USA-ban. Hajnali 3-kor derül ki, hogy Obama az új elnök (reméálem, remélem...), úgyhogy tisztára izgalmas. Majd reggel utánanézek, mi lett a vége. Holnap délután átjön Dani, megnézi a lakást. Tök jó :) Aztán meg áthozzuk a kutyust Tomival, és egy kicsit megint itt vendégeskedik majd. Pénteken meg, úgy néz ki, megyünk halotti torra. El ne felejtsem értesíteni az érintett lánykákat, hogy ne jöjjenek. Egyiküknek ez elég rossz lesz, mert szombaton meg vizsga. Jajj... A mid-term Federmayernél ötös lett. Csak ámulok és bámulok. Most meg írok egy emilt Dinának, mert az órán elfelejtettem megkérdezni, lesz-e az a nyáron emlegetett karácsonyi fellépés, elő akarja-e adni a nyári kezdő k...

Tök rosszul vagyok. Hányingerem van, itt fáj, ott fáj. A holnapi órámra kéne készülni, semmi kedvem. Nyössz. Ma reggel túlestem az Advanced American Grammar kiselőadásomon. Ahhoz képest, amennyi kedvem volt hozzá, nem lett olyan gáz. Ahhoz képest meg, ami az elvárás lett volna, kicsit gáz lett. Azt nem egészen értem, hogy miért mondja a tanárnő, hogy a sample exercise c. résszel foglalkozzunk a cikkeknél, ha aztán meg azt mondja, azok csupa rossz feladatok. A critical assessmentre meg azt írta rá, tök jókat gondolok, miért nem fejtettem ki jobban ezeket a kiselőadásban. Jövő félévben most már tudni fogom, hogy ezt a kettőt lehet ötvözni. Lényeg a lényeg: ezen is túlestem, jee. Ma találtam olyan hírt az indexen, aminek kapcsán el tudnám képzelni a visszaállított halálbüntetést. De minimum egy tényleges életfogytot az összes elkövetőnek és cinkosnak. Csak mivel ez Magyarország, az sem tuti, hogy egyáltalán kiderül, kik az elkövetők. Pedig ezt nagyon nem kéne hagyni. Borzalmas. Szégyen. Í...

Jeee, végre megint megszólalt! Annyira szeretem az igazságosságot, de annyira... És ő olyan igazságos egy ember! Ha kicsit agresszívebb lennék, mint amilyen vagyok, még azt is mondanám, hogy nagyon szívesen hátba/szájba rúgnám. De nem vagyok agresszív, így csak azt mondom, nagy kedvenceim az ilyen undorító férgek. És akkor jöjjön a link. Az itt található cikk címe is drasztikusan megemelte a vérnyomásomat, de maga az írás írás se kutya: http://index.hu/politika/belfold/fico5762/