Ünnepi vacsora

Nálunk az ünnepelt kéri a menüt, Flóra például rántott húst kért. Munka után, amíg ők oviban-suliban voltak, bepaníroztam a hússzeleteket, majd mentek a hűtőbe. Este, amikor Tomi megjött, elővettem a tányért, hogy kisüthessük a húst. Viola épp abban volt, hogy csak egyet/kettőt/sokat eszik bármiből vacsora előtt. Egyszer csak meghúzza a ruhám szélét, és közli:

- Én csak egyet eszem ebből.

Odanézek, és azt látom, hogy máris tolja befelé a kisütésre váró húst.

Kikaptam a kezéből, közben kitört belőlem egy "jesszusom" is, majd, miután láttam, hogy jó darabon eltűnt a húsról a panír, kiabáltam, hogy köpje ki. Kiköpte, de nem értette, mi bajom, úgyhogy megbeszéltük, hogy nyers húst nem veszünk a szánkba, meg semmi olyat, amiben nyers tojás van*.

Vicces helyzet. Alapvetően vállon is veregethetném magam, mert annyira nem sütök panírban, bő olajban dolgokat, hogy a gyermek nem ismerte fel a panírozott húst, de azért felvéstem a képzeletbeli listámra, hogy a sohánál kicsit gyakrabban legyen itthon ilyen kaja.


*Én mindig kinyalogathattam az edényt, amiben készült a sütikhez a tészta és a krém. Ma is kinyalogatom, imádom. Ugyanakkor már nem értem, miért volt szabad nyers tojásos dolgokat eszegetnem, és a lányoknak már nem engedem meg ugyanezt. Persze nem a szemük láttára nyalakodom én, kell a fenének még több "miért" kezdetű kérdés. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nehéz

Kép
időszakban vagyunk. 10 hónap a tanév, nem telt el másfél sem, de én már a végét járom. Különleges iskolát választottunk Flórának (tehát nem speciálisat, de többet nem mondhatok, mert annyi erővel majdnem ki is írhatnám, melyikről van szó). Sokan tesznek így, a város minden pontjáról járnak ide gyerekek. Pár éve van ez az iskola, az elejétől fogva volt iskolabusz a messzebb lakóknak. Hát, idén nincs, és erről egy árva szót sem szólt senki egészen a tanévkezdés előtti tizedik napig. Ez nem kis rápacsálás nekünk - 50 percre lakunk a sulitól. Szerencsére van a kerületben egy másik család, velük fogtunk össze, legtöbbször az anyuka viszi be reggel Flórát, és kétszer haza is hozzák, van, hogy kocsival. Én vészeseti megoldás vagyok, de volt már, hogy bevetettünk engem is.  Ők tőlünk fél órára vannak, a kiindulási megállójukba viszem a gyereket 7 után kicsivel, szóval fél 7 körül indulunk minden nap. Nekem 40-45 perc a sulitól a munkahelyem, a másik anyukának 30, én 8-kor kezdek, ő fél 9-k...
További információk

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Izgalmas élet

Tomi gyakran megemlíti, milyen izgalmas életem van nekem: velem mindig történik valami, és pillanatok alatt játszódnak le bennem olyan gondolat-hullámvasutak, amiket ő akkor sem mindig tud követni, ha mozzanatokra bontom neki. Tegnap este, altatás közben* láttam egy videót, ahol három reklámot fűztek össze, mindháromnak ugyanazok voltak a szereplői, és az volt az üzenet, hogy nem kell túlzásba venni a modern technika alkalmazását, akkor is szép az élet, ha egyszerű, vagy talán szebb is. Ezt megmutattam Tominak, neki is tetszett. Amint vége lett a videónak, kiment a konyhába, hogy elkészítse a szendvicseit mára. Én közben bent maradtam, és azonnal fel is bukkant egy újabb videó ugyanebben a témában, ugyanazon a csatornán, ahol a korábbit is láttam. Meg is nyitottam nagy lelkesen, aztán csak pislogtam. Arról szólt, hogy az okosotthonba bejut valami démon/szörny/pszichopata (mindenesetre arca nem volt), és azzal terrorizálja emberünket, mielőtt megölné, hogy, miközben menekül a nyomoru...
További információk