LizaGazdija

Levelet kaptam a bankomtól. Március 15-ig fáradjak be hozzájuk, vigyem a személyimet, a lakcímkártyámat és, ha külföldön élek, a külföldön tartózkodásom célját igazoló dokumentumot, pl. munkaszerződést. Mellékeltek egy kérdőívet is, amelyen olyanokat kérdeznek, mely országokba utalok, melyekből kapok pénzt, és miért, mennyi pénz érkezik a számlára havonta és évente, és mennyit utalok. A kitöltött kérdőívet vigyem majd magammal. Minderre a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény miatt van szükség, és ha megtagadnám az engedelmességet, március 16-án letiltják a bankkártyámat. Ezen felizgattam magam. Hová tartunk már, de tényleg? Hogy jön ahhoz egy bank, hogy azt firtassa, mit keresek külföldön? Teljesen abnormális ez az egész. Addig álljanak fél lábon, amíg a munkaszerződésemet kezdem mutogatni nekik! Mi közük van hozzá?  Persze ellátogatok majd a bankba. Megszüntetni a számlámat. 

Nálunk az ünnepelt kéri a menüt, Flóra például rántott húst kért. Munka után, amíg ők oviban-suliban voltak, bepaníroztam a hússzeleteket, majd mentek a hűtőbe. Este, amikor Tomi megjött, elővettem a tányért, hogy kisüthessük a húst. Viola épp abban volt, hogy csak egyet/kettőt/sokat eszik bármiből vacsora előtt. Egyszer csak meghúzza a ruhám szélét, és közli: - Én csak egyet eszem ebből. Odanézek, és azt látom, hogy máris tolja befelé a kisütésre váró húst. Kikaptam a kezéből, közben kitört belőlem egy "jesszusom" is, majd, miután láttam, hogy jó darabon eltűnt a húsról a panír, kiabáltam, hogy köpje ki. Kiköpte, de nem értette, mi bajom, úgyhogy megbeszéltük, hogy nyers húst nem veszünk a szánkba, meg semmi olyat, amiben nyers tojás van*. Vicces helyzet. Alapvetően vállon is veregethetném magam, mert annyira nem sütök panírban, bő olajban dolgokat, hogy a gyermek nem ismerte fel a panírozott húst, de azért felvéstem a képzeletbeli listámra, hogy a sohánál kicsit gyakrabban ...

Négyesben talán az eddigi legjobb volt. Délelőtt készülődés (bejgli, sajtos stangli, saláták), kora délután a Graben és a Silvesterpfad (beálltunk a tömegbe keringőzni, és láttuk valami ORF-gyerekműsor egy részletét élőben), itthon díszítés, szép ruha, vacsora, Christmas cracker (mert maradt a csoportom karácsonyáról, és karácsonykor elfelejtettem), éjfél előtt 9-10 társas, éjfélkor irány a közeli dombtető (a város közepén, ugyanúgy csupa ház, mint a "földszint", csak a mi 3. emeletünkkel van egy magasságban azoknak a földszintje), hogy lássuk a tűzijátékokat, amiket az ablakon kinézve mindig kitakarnak a házak, utána még egy kis társas, majd Mrs. Doubtfire (Tomi a felénél feladta, lefeküdt), most meg A kis kedvencek titkos élete*, és a jelek szerint kb. 5-ig leszek fent a két lánnyal. Reggelig akarnak fent maradni, majd meggyőzöm őket, hogy az már nagyon korán reggel.  *Ez amúgy 4-7 napi képernyőidejük, de hát szilveszter van.