Izgalmas élet

Tomi gyakran megemlíti, milyen izgalmas életem van nekem: velem mindig történik valami, és pillanatok alatt játszódnak le bennem olyan gondolat-hullámvasutak, amiket ő akkor sem mindig tud követni, ha mozzanatokra bontom neki.

Tegnap este, altatás közben* láttam egy videót, ahol három reklámot fűztek össze, mindháromnak ugyanazok voltak a szereplői, és az volt az üzenet, hogy nem kell túlzásba venni a modern technika alkalmazását, akkor is szép az élet, ha egyszerű, vagy talán szebb is. Ezt megmutattam Tominak, neki is tetszett. Amint vége lett a videónak, kiment a konyhába, hogy elkészítse a szendvicseit mára.

Én közben bent maradtam, és azonnal fel is bukkant egy újabb videó ugyanebben a témában, ugyanazon a csatornán, ahol a korábbit is láttam. Meg is nyitottam nagy lelkesen, aztán csak pislogtam. Arról szólt, hogy az okosotthonba bejut valami démon/szörny/pszichopata (mindenesetre arca nem volt), és azzal terrorizálja emberünket, mielőtt megölné, hogy, miközben menekül a nyomorult, két tapsolással lekapcsolja a lámpát, aztán hiába tapsikol a pasi, ez a démon/szörny/pszichopata már nincs ott, ahol egy pillanattal korábban volt, mire felkapcsolódik a lámpa. Én végig azt hittem, lesz valami poén a végén, pl. a korábbi reklámokból ismert szomszéd csaj öltözött be ennek az izének, hogy rámutasson, miért nem jó annyira az okosotthon. De nem volt poén, a végén a démon/szörny/pszichopata kinyírta a pasit, én meg csak ültem ott, és néztem magam elé. (Soha, de soha nem nézek horrort, nem bírom, mindenáron elkerülöm, erre tessék.)

Bejött Tomi, elmeséltem neki, hogy azt hittem, találtam még egy poénos reklámot, ehelyett egy háromperces horrorfilmbe sikerült belefutni. Erre Tomi:

- Mondom én, hogy nagyon izgalmas életed van. Én megkentem egy kenyeret, veled meg közben ilyenek történnek.

Ezen azóta is jól elkuncogok, ha eszembe jut.


*Szigorúan ülve, telefonnal a kezemben altatok, különben simán elaludnék a sötétben és csendben. Volt is rá példa még Flóra kiskorában, hogy fél 9 körül elaludtam mellette, aztán fél 12-kor ébredtem, amikor már le kellett volna feküdnöm, és még rengeteg dolgom volt a másnapi munka előtt. Frusztráló élmény, ezért is találtam ki a fenti módszert. Azóta nem volt elalvós balesetem.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Kép
Végére értem a sorozatnak, megnéztem mind a hat évadot. Szomorúan tapasztaltam, hogy ez is lezáratlan maradt, mint oly sok más sorozat. Kár érte. Aranyos mese volt ez, bár szerintem az eleje sokkal jobban sikerült és humorosabb, mint a harmadik-negyedik évadtól kezdve a későbbi részek. Van kedvenc figurám is: Gyagyás Tódi (magyar hangja Botár Endre). Annyira kedvenc, hogy nem átallottam utánanézni, vannak-e tódis ereklyék, esetleg plüssök, de ami van, az olyan ronda, hogy nem kéne. Így aztán csak álljon itt egy kép Gyagyás Tódiról, alatta meg az egyik legjobb szövege: "Nem vered át a csupa ész Tódit!" Egy sóhajjal búcsút intek gyermekkorom eme szeletének, és felnőttesebb vizekre evezek: következőnek Jóbarátokat fogok nézni.
További információk

Az utolsó hónapom

kezdődik itthon, aztán visszamegyek dolgozni, és feltehetőleg soha többet nem leszek már GYES-en. Ez némi szomorúsággal tölt el, meg rám is ijeszt, hogy az itthoni dolgokat most kell elrendezni, később talán már nem lesz időm munka mellett. Tomival úgy gondoltuk, két vagy három gyerekünk lesz. Ő viccesen szokta mondani, megnézzük, milyen a kettő, és, ha nagyon rosszak, akkor nem vállalunk harmadikat. Én gyerekkorom óta éreztem, hogy két lányom lesz, de lehetett volna szó harmadikról. Nem rosszak egyáltalán a hölgyek, de, ahogy mondani szoktam nekik, el lehet itt fáradni elég alaposan minden nap. Hiszti hiszti hátán, minden azonnal kell, a késleltetés gyakorlás alatt áll. Aztán vannak a remek ötletek, pl. ma, amikor fél kiló liszttel sikerült beteríteni a fél nappalit - oké, felsöpört utána a főkolompos, de engem eléggé lefárasztott a látvány, már csak azért is, mert sokszor elmondtam már, hogy nem főzhetnek játékból igazi hozzávalókkal az igazi fazékban. Szórakoztatás plusz házimunka,
További információk

Szem

 Felszállunk a zsúfolt metróra, nincs két szabad hely egymás mellett, így Flórát leültetem egy idősebb hölggyel szemben. Két perc múlva a gyerek kicsit kétségbeesett hangon, félhangosan: - Anya, kiesett a néni szeme! Akkor vettem észre, hogy a hölgy jobb szemgolyója hiányzik. Ilyenkor mindig örülök, hogy itt élünk, ahol van rá esély, hogy nem magyar, akiről megállapítást tesz a gyerek. Leszállás után megbeszéltük, mi történhetett a nénivel, és azt is, hogy csak egy látó szeme van, ami nagyon nehéz lehet. Az a megfogalmazás, attól kész vagyok. Mint valamelyik nap, amikor azt hitte, úgy akarok elindulni egy programra, hogy bekapcsolva hagyom a főzőlapokat az ebéd alatt: - De, anya, ha így hagyjuk, mindenhol lángok lesznek az egész lakásban! Akkor is milyen igaza volt.
További információk