Derry Girls

Hónapok óta kapom belőle az ajánlókat, a vicces jeleneteket Facebookon, és mivel igen szórakoztatónak tűnt, gondoltam, megnézek belőle néhány részt.



A harmadik évadnál tartanak most, egy évad hat, egyenként 22 perces részből áll, szóval nem vitték túlzásba mennyiségre.

A történet Írországban, Derryben játszódik, és négy helyi tinilány meg egyikük angol unokaöccse vagy -bátyja mindennapjait kísérhetjük figyelemmel. Háttérként az IRA terrorcselekményei szolgálnak, mindenütt gépfegyveres katonák járkálnak, a reggeli híradóban néha bemondják, hogy terroristák felrobbantották ezt vagy azt a hidat, amire a családok részéről az a reakció, hogy "a francba, most mehetek kerülővel dolgozni, minek kell ezeknek állandóan robbantgatni". Arra mutat rá a sorozat, hogy bármilyen, bármennyire groteszk élethelyzetet meg lehet szokni, és egy idő után már fel sem fog tűnni. Az ír tinilányok már fel sem veszik, hogy az ellenőrzőponton megállítják az iskolabuszt, és gépfegyveres katonák szállnak fel, de az angol srác is elég hamar akklimatizálódik, pedig ő elsőre azért rendesen elsápad egy ilyen helyzetben.

A tinilányok egyébként nem normálisak, mindegyik máshogy őrült egy kissé, de nagyon viccesek, és a kalandjaik is azok. Egy katolikus iskolába járnak, apácák tanítják őket, de, mint látható, a szigorúan és vallásosan nevelt tinik is elsősorban tinik.

Vannak néha poénok, amiket én már ízléstelennek érzek, de amúgy nagyon jókat nevetek. Bónusz, hogy eddig nagyon ritkán hallottam íreket angolul beszélni, és most ezt is lehet szokni.

Bátran ajánlom, érdemes belenézni. UPDATE: Most jutottam el a 2. évad 1. részéhez, és az volt eddig a legütősebb, annyira, hogy még megnézem egyszer-kétszer.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai