Legyen vége!

Alig vártam már, hogy lemenjen az évszázad (magyar) esküvője, mert bár nem olvastam ezzel kapcsolatos cikkeket, nem is tudtam, mikor lesz a nagy nap, de már a sok cím és felvezető is irritált, ami naponta elém került. Hasonló érzéseim vannak az előválasztás kapcsán is, pedig szavaznék, ha szavazhatnék, de mivel nincs állandó lakcímem otthon, ezt most bukom. És valószínűleg így fogok érezni a 2022-es választások kapcsán is, már most látom, pedig ott még fogok is szavazni - nem élek otthon, de a családom igen, meg én is eltöltöttem otthon "néhány" évet, valamint magyar állampolgár vagyok, és fontos nekem az országom, plusz mindenki, aki tudja, hogy magyar vagyok, az otthoni események alapján is megítél*. Nem mintha lenne olyan illúzióm, hogy anonim a szavazatom, de üsse kő**.

*A második bécsi lakótársam egy végtelenül idegesítő (osztrák) nő volt, szóval nem számít a véleménye, de azért elmesélem, hogy egyszer röhögött, milyen kormány van már nálunk, és amikor mondtam, hogy tragédia, még hangosabban kezdett röhögni, hogy valaki csak megszavazta őket. Amikor meg azt válaszoltam, hogy én nem, az tuti, nagyon megdöbbent. Nyilvánvaló volt, hogy úgy képzelte, minden magyar egyetért azzal, ami otthon történik, vagyis azonosítja a magyarokat a kormánnyal. És ő amúgy egy értelmes nő volt, az más kérdés, hogy paraszt.

**Biztos meséltem már, bocs. Amikor kijelentkeztem az otthoni címemről, meg kellett adni a külföldit. Megkérdeztem, minek, amikor a lakcímkártyára úgyis csak azt írják, hogy "külföldi lakcím". Az volt a válasz, hogy az államnak tudnia kell, hol vannak az állampolgárai, vészhelyzet esetére, de nem kerül ki a címem senkihez, és sosem fognak keresni. Érdekes módon ettől kezdve az összes idétlen nemzeti konzultációt és egyéb propagandát megkaptam a bécsi postaládámba. Bizonyára mindig csak tippelgettek, hol lakhatok, hiszen az okmányirodában megígérték, hogy senki, semmilyen hatóság nem értesül a címemről, csak és kizárólag vészhelyzet esetén. Mondjuk, kinek mi a vészhelyzet. No de. A 2018-as levélszavazás alkalmával egy nagyobb borítékba két kisebbet kellett betenni, az egyikben a szavazatom volt, a másikban az összes személyes adatom. Persze itt is elhangzott, hogy nem egyszerre nyitják fel a két kis borítékot, anonim a szavazatom, mert ahhoz jogom van. Ennek ellenére, csodák csodája, a szavazatom leadása után soha többet nem talált meg itt kint egyetlen nemzeti konzultáció, sem egyéb propagandaanyag sem. Bizonyára 2018 óta mindig rosszul tippelik meg a kinti címemet, ami idén nyárig nem változott.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai