Most pedig

17 nap szabadság, juhú! Túlórából és erre az évre áthozott szabadságból jött ki. (Nekem júliusban kezdődik a munkaév, mert akkor kerültem ide.)

És nem bírom ki gyerekszáj nélkül, elnézést. Nagyon vártam már, hogy elkezdjen beszélni, és nagyon élvezem. (Kivéve, amikor beindul a mantra, ill. anyu szerint imamalom, pl. készítem neki a kakaót, és ő az ehhez szükséges három perc alatt hatszázszor mondja el a normálistól a síróson át a hisztériásig terjedő hangon, hogy "Kakaókakaókakaókakaó..." Na, akkor pattognak az idegszálak rendesen :D (És a sírós ill. hisztériás hangnál mindig elmondom, hogy ha nem kéri normálisan, akkor a végén nem kap. Ez mindig beválik.)

1. Flóra a héten itthon van Tomival, akit a túlórák miatt szabadságra küldtek (:D), mert covid-gyanú merült fel a bölcsiben, és úgy voltunk vele, inkább akkor ne járjon most be. (De szerencsére negatív teszttel zárult ez a történet.) Ma hazaértem, Flóra nemsokára ütögetni kezdett, de elég erősen, hozzá vigyorgott. Kérdésem:
- Mit csinálsz?
- Bántom anyát.
Megfogtam a kezét, majd megkérdeztem:
- Miért bántod anyát? Mérges vagy rám?
Erre legörbült a szája, majdnem elsírta magát, mondta, igen, és nyújtotta a karját, hogy vegyem fel. Az ölembe ült, sokáig csak bújt. Aztán kérdezgetni kezdtem:
- Azért haragszol, mert nem voltam itthon, amikor felébredtél?
- Nem.
- Akkor azért, mert nem én vittelek a doktor nénihez*?
- Nem.
- Akkor azért, mert nem voltam ott veletek a játszótéren?
- Igen. Szeretnék játszótérre menni anyával. Szeretnék csúszdázni. Szeretnék hintázni.

Tök jó, hogy egyre ügyesebben tud beszélni az érzéseiről.

2. Tegnap munka után, már hazafelé felhívott Tomi, és Flóra is részt vett a beszélgetésben. Azt kérdezi:
- Hiányoztam, anya?
- Igen, nagyon hiányzol, de nemsokára hazaérek.
- Szeretlek, anya.
❤️

3. Hasonló témában még kettő. Ma voltunk randizni Tomival, előtte éppen magyaráztam a gyereknek, hogy elmegyünk, és rá a nagynénje vigyáz addig. Erre a kérdés:
- Sietsz haza, Lucáék?
(Tanulja a szülei és nagyszülei keresztnevét, és engem meg Tomit néha úgy szólít, többnyire poénból szerintem.)
Majd altatáskor, ami megint nagyon nehezen ment:
- Szeretem anyát.
- De jó! Én is szeretlek téged.
- Apát is szeretem.
- De jó! Apa is szeret téged.
- Kutyát is szeretem. Nem bánt.


*Olyan dolog miatt, amivel amúgy simán lehetne bölcsibe menni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gumimacik utoljára

Az utolsó hónapom

Gárdonyi Géza: Isten rabjai